A magyar hadtörténelem kiemelkedő fegyverneméről, a csaknem ötszáz esztendeig működő huszárságról megemlékező első nyíregyházi találkozót 1991-ben rendezték meg, azóta minden páratlan évben a szabolcsi megyeszékhely ad otthont a huszárgenerációk randevújának - közölte Bene János, a szervező Jósa András Múzeum igazgatója.

Elmondta, hogy az idei rendezvény a hagyományokhoz hűen az Országzászló téri lovas szobornál katonazenével, majd a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség huszárbandériumának bevonulásával kezdődik augusztus 22-én délelőtt. A program hivatalos része után koszorúzás következik, majd elindul a gyalogszakasz és a mintegy negyven lovasból álló huszárdandár díszmenete.

Délután a Sóstói Múzeumfaluban folytatódik a program, ahol többek közt a Magyar Honvédség kiállított harcjárműveit és a katasztrófavédelem tűzoltószereit nézheti meg közelebbről a közönség. Az ünnepségen a huszár ősökről emlékeznek meg a különböző huszárgenerációk tagjai, de lesznek közelharc- és technikai bemutatók, tűzoltási és mentési gyakorlatok, rendőrkutyás bemutató, a bátrabbak pedig lovagolni vagy akár vívni is megtanulhatnak a nyíregyházi Simonyi Óbester Szablyavívó Iskola tanulóinak segítségével.

A magyar huszárság történetében fontos szerepet játszott Nyíregyháza, ahol az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred.

1941 nyarán a keleti fronton esett át a tűzkeresztségen az akkori magyar királyi honvédség elit alakulatának számító nyíregyházi lovasdandár, Vattay Antal tábornok parancsnoksága alatt. Az ő alárendeltségében lévő, Mikecz Kálmán őrnagy vezette IV. Hadik András huszárezred hajtotta végre a magyar hadtörténelem utolsó sikeres lovasrohamát.