Infostart.hu
eur:
361.69
usd:
312.01
bux:
131120.03
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Nagy-Britannia, London.
Nyitókép: Travelpix Ltd / Getty Images

Londoni polgármester: Nagy-Britanniának vissza kell lépnie az EU-ba

Sir Sadiq Khan szerint a kormányzó brit Munkáspárt következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.

A politikus a La Repubblica című olasz lapnak adott, a brit médiában csütörtökön széleskörűen ismertetett és komoly feltűnést keltő nyilatkozatában úgy fogalmazott: a következő nagy-britanniai parlamenti választások szavazólapjain szerepelnie kell a Munkáspárt neve mellett egy olyan rubrikának is, amelyen az újbóli brit EU-csatlakozásra lehet szavazni.

"Azt már láttuk, hogy milyen az, ha az Európai Unión kívül vagyunk: kevesebb beruházás Nagy-Britanniában és kevesebb brit export az EU-piacokra" - mondta a londoni polgármester a csütörtöki interjúban.

Az európai uniós állampolgárok 2019 óta tömegesen távoznak Londonból, és "emiatt a szívem szakad meg" - fogalmazott Khan.

A polgármester által idézett adatok szerint abban az évben több mint 840 ezer EU-állampolgár élt és dolgozott a brit fővárosban, ma már azonban csak 700 ezren vannak, vagyis 140 ezren hagyták el közülük Londont. Khan szerint a legtöbb uniós állampolgár az építőiparból és a vendéglátó szektorból távozott.

Az EU-állampolgárok elvándorlását London a két ágazaton kívül kulturálisan és társadalmi szempontból is megszenvedi - mondta a londoni polgármester. Hozzátette: napi rendszerességgel szembesül azokkal a károkkal, amelyeket a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) okoz Londonnak és a londoniaknak. Úgy fogalmazott:

mindezek miatt elkerülhetetlennek tartja, hogy Nagy-Britannia valamikor ismét belépjen az Európai Unióba.

Keir Starmer brit miniszterelnök, a kormányzó Munkáspárt vezetője rendszeresen kizárja nyilatkozataiban az újbóli brit EU-csatlakozást, de az utóbbi időszakban a Munkáspárt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt befolyásos képviselői is egyre erőteljesebben szorgalmazzák a közeledést az EU-hoz.

Sir John Major volt konzervatív miniszterelnök szerdán a patinás King's College London egyetemen tartott előadásában kijelentette: a Brexit nem teljesítette a szorgalmazói által tett ígéretek zömét, sőt évente 100 milliárd font (45 ezer milliárd forint) kiesést okoz az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelemben és 40 milliárd fonttal (18 ezer milliárd forinttal) csökkenti a brit költségvetés bevételeit.

Néhány hete, a külön közigazgatási egységként működő londoni City polgármesterének hagyományos év végi bankettjén felszólalva Keir Starmer is élesen bírálta a Brexitet. Úgy fogalmazott: a Brexitről 2016-ban hozott népszavazási döntés "a brit népnek tett parttalan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések" következményeként született. A munkáspárti brit miniszterelnök szerint ráadásul

egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.

Nem sokkal később David Lammy miniszterelnök-helyettes is úgy fogalmazott a The News Agents nevű, a BBC közszolgálati médiatársaság több egykori újságírója által alapított online politikai interjúportálnak nyilatkozva, hogy a Brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságban, és "valótlanságokkal házaltak" mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból.

Hozzátette: Nagy-Britannia jövője "elválaszthatatlanul az Európai Unióhoz kötődik".

A független gazdaságelemző műhelyként működő, de a brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) jelenleg érvényes számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az Európai Unió teljes jogú tagjaként ebben az időtávlatban előállíthatott volna.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×