Az elmúlt hetekben az Indiában fertőzéseket okozó Nipah-vírusra figyelt a világ, nem véletlenül. A kórokozó ellen se gyógyszer, se védőoltás nincs, ugyanakkor a mortalitása nagyon magas, akár 75 százalékos is lehet a halálozási arány. Surján Orsolya országos tisztifőorvos az InfoRádió Aréna című műsorában mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy nyugodtak lehetünk, nem kell attól tartani, hogy jelenleg Magyarországon vagy Közép-Európában elindulna egy ilyen járvány.

Mindeközben Patrick Jackson, a Virginiai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója a The Conversationön megjelent cikkében arról ír, van három vírus, amire 2026-ban kifejezetten érdemes odafigyelni. Ezek között sincs ott a Nipah – számolt be a hvg.hu.

Jackson szerint az Influenzavírus A örök fenyegetést jelent, amire érdemes folyamatosan odafigyelni. A legutóbbi influenza-világjárványt a H1N1 variánsa okozta még 2009-ben, ami összesen 280 ezer ember halálához vezetett, a kórokozó pedig a mai napig kering. Ezt a járványt sertésinfluenzának nevezték el, mivel elsőként mexikói sertésekben mutatták ki – az emberre pedig csak ezután terjedt át.

A szakember arra figyelmeztet, hogy a tudósok a közelmúltban a magas patogenitású H5N1 altípust, vagyis a madárinfluenzát figyelték meg. Ez a vírust először 1997-ben okozott megbetegedést az emberben Dél-Kínában, majd a vadmadarak miatt terjedt el világszerte. 2024-ben a vírust először találták meg tejelő szarvasmarhákban az Egyesült Államokban, majd ezt követően több államban is megfigyelték az állományokban.

A vírus madarakról emlősökre való átterjedése komoly figyelmeztetés arra, hogy az embereknél is járványt okozhat. Volt már rá több eset is, hogy a szarvasmarhák után az embert is megfertőzte. Jackson kiemelte: a jelenleg forgalomban kapható, influenza elleni védőoltások nem védenek a H5N1 ellen, de a kutatók már dolgoznak az új szérum elkészítésén.

Az mpox nevű vírust – ami korábban majomhimlőként volt ismert – először az 1950-es években fedezték fel. Évtizedeken át alig okozott megbetegedést, akkor is főként rágcsálók betegedtek meg, emberek csak nagyon ritkán kapták el a kórokozót.

A közvélemény 2022-ben kapta fel a fejét a vírusra, miután az több mint 100 országban okozott megbetegedéseket. A tünetek között a himlőszerű kiütések, láz és vérzés is szerepel. A kórokozó szoros kontaktuson, gyakran szexuális úton terjed, testnedvek segítségével.

A vírus egy másik fajtája több afrikai országban is megbetegedéseket okoz 2024 augusztusa óta, 2025-ben pedig már az Egyesült Államokban is találtak fertőzöttet, köztük olyanokat is, akik nem utaztak Afrikába. Jackson szerint egyelőre kérdéses, hogy miként alakul az mpox okozta járvány 2026-ban.

A Virginiai Egyetem kutatója szerint a fentiek mellett az Oropouche vírusra is érdemes lesz odafigyelniük a szakembereknek 2026-ban. A kórokozót először az 1950-es években azonosították Trinidad szigetén, Dél-Amerika partjainál. A vírust szúnyogok hordozzák. A fertőzöttek többsége lázat, fejfájást és izomfájdalmat tapasztal. A betegség általában csak néhány napig tart, de egyes betegeknél heteken át tartó gyengeség jelentkezhet, ráadásul a felépülés után kiújulhat.

A szakemberek évtizedeken át úgy gondolták, hogy csak az Amazonas régióban fordul elő emberi megbetegedés. A 2000-es évek elejétől azonban Dél-Amerika, Közép-Amerika és a Karib-térség nagyobb területén is megjelentek az esetek, így egyértelmű, hogy a vírus folyamatosan terjed és fertőz. A legnagyobb probléma, hogy jelenleg nincs rá se gyógyszer, se vakcina, így legfeljebb csak a tüneteket lehet enyhíteni.

Jackson szerint a fenti három vírus mellett más kórokozókra is oda kell majd figyelniük a szakembereknek, ugyanis nem tudni, melyik mutálódhat úgy, hogy végül járványt okozzon. A tudósok régóta hangoztatják, hogy a következő pandémiát egy egyelőre ismeretlen fertőzés okozhatja majd, amelynek következménye az X-betegség lesz. Hogy erre mikor kerülhet sor, egyelőre nem tudni, de nagyon sok múlik azon, hogy mennyire lesznek felkészültek a világ országai.