2026. február 25-én volt 30 éve, hogy megalakult a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, amely 1996-ban kilenc tagegyesület és 131 alapító tag összefogásából. Az alapító atyákat, Mádl Ferencet, Granasztói Györgyöt, Martonyi Jánost, Kulin Ferencet, Szabad Györgyöt az vezérelte, hogy összefogják, összehangolják a polgári erőket egy szellemi háttér kialakítására, amiből aztán majd ki tud nőni egy polgári kormányzati alternatíva – idézte fel az InfoRádió Aréna című műsorában Győri Enikő, a szervezet jelenlegi elnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a polgár szó, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök szavait idézte.

„Ő azt mondja, hogy polgárnak lenni egyrészt jelenti, hogy az ember a tulajdona által vagy más források, például a szakismerete révén anyagi oldalról nézve a szabadság állapotába kerül. Tehát független, cselekvőképes, felelősséget érez nemcsak önmagáért, hanem a közösségéért és a nagyobb közösségéért, a nemzetéért is, és ezért tenni is hajlandó. Az államtól nem azt várja el, hogy gondoskodjon róla, hajlandó saját magáról gondoskodni. Szolidáris a gyengébbekkel, és azért dolgozik, hogy nekik is jobb legyen. Jogkövető és egy hagyományos szilárd erkölcsi és jogi értékrendet követ. És az alávetettségnek semmilyen formáját nem fogadja el. Ezek Mádl Ferenc szavai. Szerintem minden egyes eleme nagyon fontos, és leír egy magatartást, egy gondolkodásmódot, számomra és az egyesület számára is egy zsinórmértéket” – fogalmazott a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Úgy értékelt, hogy egy kicsit a kormány lelkiismeretének is kell lenniük, mert a polgár fenti fogalmát alapul véve teret kell adni az értelmes, jobbító szándékú vitáknak, az ő céljuk is ez.

Idézte Balog Zoltán, a második- és a harmadik Orbán-kormányban miniszterként dolgozó református püspök szavait, aki szerint nem a kormánynak van egyesülete, hanem az egyesületnek van kormánya. Ezt kemény megfogalmazásnak tartja, de meglátása szerint jól bemutatja az egyesület hozzáállását, amely a polgári kormányzást szeretné segíteni, ezen értékek megvalósítását és az azok szerinti kormányzást. A szervezet hozzáállása inkább egyfajta óvó attitűd, aggodalom által vezérelt jobbító szándékokkal.

„Nálunk elég komoly viták vannak, azokat nem mindig hozzuk feltétlenül a nyilvánosságra, mert azt tudjuk, hogy a mai kommunikációs politizálásban abból mi lesz. A legutóbbi elnökségi, tanácsadó testületi ülésen azt a szerepet fogalmazták meg a velünk együtt gondolkodók és tenni akarók, hogy erősíteni kell a hálózatosodást, illetve azt, hogy a döntéshozók és a polgári konzervatív értelmiség között jobb legyen az eszmecsere” – fogalmazta meg Győri Enikő. Fontosnak nevezte, hogy a szellemi holdudvar javaslatokat tehet, de ne akarjon dönteni, mert az a politika, az az elszámoltatható, szabad választásokon megmérettetendő politika feladata, és az már utána az ő felelőssége, hogy abból mit valósít meg, de ennek egy jó együttműködésnek kell lennie, és nyitott fülekre van szükség. Mert a szervezet elmondhatja a véleményét, az hallgattassék is meg, de a felelősség a döntéshozóké, mert ők mérettetnek meg választásokon.

„Az értelmiség ne akarjon döntéshozói szerepben tetszelegni, de a döntéshozók pedig, ha már van egy szellemi hátterük, akkor azt hallgassák meg nyitott fülekkel” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a meghallgatás tekintetében lehetne javítani a helyzeten.

Mindazonáltal úgy látja, hogy

30 év múlva is lesz polgári egyesület, bízik benne, hogy ezek az értékek örökérvényűek,

nemcsak a ma emberének, hanem a mindenkori embernek is fontosak – igaz, hogy a mostani közélet távol van a polgári erényektől és értéktől. Szerinte azonban Magyarország fennmaradásához is fontos, hogy ezek az értékek érvényre jussanak, ezért nagyon bízik benne, hogy nemcsak 30 év, hanem még több áll az egyesület előtt.