A reform alapja a közös migrációs- és menekültügyi paktum, amely egyszerre tartalmaz szigorítást és szolidaritást. Az előbbi magában foglalja a külső határok ellenőrzésének erősítését, a „visszafordítások”, illetve kitoloncolások gyorsított lehetőségét, ezzel összefüggésben pedig a biztonságos származási és azokkal szomszédos országok feltérképezését.

Ténylegesen a tagországok menedékjog rendszereinek harmonizálásáról és az ezzel kapcsolatos közös szabályok életbe léptetéséról van szó. A cél az Európába érkező, illetve ott tartózkodó menedékkérők számának csökkentése.

A paktum fontos eleme ugyanakkor a szolidaritás, ami kötelezően előírja azon országok segítését, amelyek a menekültek beáramlásával kapcsolatban a legnagyobb terheknek vannak kitéve.

A paktum alapjában egyezik a tavaly májusban hivatalba lépett, a CDU/CSU és az SPD alkotta kormánykoalíció menekültpolitikájával, különös tekintettel a konzervatívok által diktált szigorításokra.

Ez utóbbi jegyében egyébként a német hatóságok huszonnégy órával korábban a tálib rezsim 2021-es hatalomra kerülése óta első ízben toloncoltak vissza közvetlenül Afganisztánba bűnözőknek tartott migránsokat.

A parlamenti vita olyannyira heves volt, hogy csak a koalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD szavaztak a reform németországi „átültetése” mellett.

A Merz-kormány menekültpolitikájának szigorításáért felelős konzervatív belügyminiszter, Alexander Dobrindt a jóváhagyást azzal indokolta, hogy – mint fogalmaott – az elmúlt hónapokban „rendet tettünk” a hazai migrációs politikában.

„Nemzeti szinten ezt szigorú ellenőrzéssel határozott állásponttal tettük, amit most európai szinten is a tagállamokkal együttműködve, következetesen kívánunk folytatni. Ez egyben jelzés a világnak is arra, hogy a migrációs politika Európában megváltozott” – hangsúlyozta a miniszter.

Bírálták ugyanakkor a koalíciós párok szavazataival elfogadott törvényt az ellenzéki pártok, bár az indokok eltérőek voltak.

A radikális jobboldali, az illegális bevándorlás elleni harc évek óta fő szószólójának számító AfD kétségbe vonta annak előírásait. A párt illetékes szóvivője szerint a tömeges bevándorlást a német hatóságok nem fogják megfékezni az unió más tagállamaitól való függőségük miatt, majd úgy érvelt:

Valójában olyan egyensúlyozásról van szó, ami megakadályozza a szükséges változtatásokat.

A másik két ellenzéki párt, a Zöldek és a Baloldal Pártja ugyancsak bírálta a törvényt, ugyanakkor az AfD érveivel szögesen ellentétesen. Mindkét párt azon a véleményen volt, hogy olyan drasztikis paradigmaváltásról van szó, amely ellentmond az emberi jogok érvényesülésének.

„Ez a politika embertelen, a menekülteket bűnözőként kezeli, ahelyett, hogy olyan emberekként tekintene rájuk, akiket elűztek otthonaikból, és védelemre szorulnak” – hangsúlyozta a Baloldfal Pártjának szóvivője.