Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: pexels.com

Oroszország a NATO-t zaklatja - közölte a hírszerzés főnöke

A brit külső hírszerzés (MI6) főnöke szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg "a béke és a háború mezsgyéjén működik".

Blaise Metreweli, a 116 éves MI6 - hivatalos nevén titkos hírszerző szolgálat (Secret Intelligence Service, SIS) - 18., egyben első női vezetője hétfőn tartotta októberi kinevezése óta az első nyilvános helyzetértékelését, amelyben hírszerzési szempontból, mondanivalóját elsősorban Oroszországra összpontosítva vázolta fel a jelenlegi globális kihívásokat.

A James Bond-filmekben is megörökített MI6 főnöke - a szervezet egyetlen olyan tagja, akinek neve nyilvánosan ismert - úgy fogalmazott:

Oroszország "agresszív, terjeszkedő és revizionista" irányvonalat követ, Ukrajna alávetésére törekszik, és mindeközben "a NATO-t is zaklatja".

A felőrlő ukrajnai háború mellett Oroszország "a szürke zónában végrehajtott" akciókkal teszteli Nagy-Britanniát, olyan taktikákat alkalmazva, amelyek kevés híján ugyan, de még nem érik el a háború küszöbét - mondta a brit külső hírszerzés vezetője.

Új stratégia

Ugyanezt a brit kormány nemrégiben előterjesztett új nemzetbiztonsági stratégiája is megállapítja.

Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő - "sub-threshold" - műveletek, köztük kibertámadások és szabotázsakciók kísérik Nagy-Britannia és más NATO-tagországok ellen.

Hétfői helyzetértékelésében az MI6 vezetője is arról beszélt, hogy az orosz akciók közé tartoznak a kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítmények elleni kibertámadások, a repülőterek és légitámaszpontok környékére irányított drónok, a tenger felszínén és az alatt végzett "agresszív aktivitás", állami támogatással végrehajtott gyújtogatások és szabotázscselekmények, valamint olyan propaganda- és befolyásolási műveletek, amelyek célja az, hogy a társadalmon belüli repedések nyílt töréssé szélesedjenek.

Blaise Metreweli szerint

"a káosz exportja"

a nemzetközi kapcsolatok Oroszország által értelmezett formájának állandósult velejárója.

Az MI6 vezetője szerint a szolgálatnak világviszonylatban is a biztonsági kihívások egymásba fonódó egész hálózatával kell szembeszállnia katonai, technológiai, társadalmi, etikai területeken egyaránt, és e kihívások mindegyike az összes többire is igen összetett módon hat.

A brit külső hírszerzés főnöke úgy fogalmazott: ebben a helyzetben az MI6 jelenleg "a békét és a háborút elválasztó térben" végzi tevékenységét.

Blaise Metreweli szerint a szolgálat e tevékenysége során "kiszámított kockázatokat vállal", ugyanakkor "soha nem süllyed az ellenfelei által alkalmazott taktikák szintjére, hanem igyekszik túljárni az eszükön".

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×