Az idegméreggel Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt próbálták megölni 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisbury városában.

Szkripalt és a nála éppen látogatóban lévő lányát, Julija Szkripalt súlyos mérgezéses tünetekkel szállították kórházba, de mindketten túlélték a támadást, és jelenleg ismeretlen helyen élnek a brit elhárító szolgálatok védelme alatt.

Két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó parfümös fiolát, amelyet a brit hatóságok feltételezése szerint a mérgezéses támadást elkövető orosz ügynökök hajítottak el közterületen a merényletkísérlet után.

Dawn Sturgess nem sokkal később belehalt a mérgezés szövődményeibe.

A brit kormány csütörtökön, a jelentés nyilvánosságra hozatalához időzítve szankciókat jelentett be az orosz katonai hírszerzés (GRU) ellen.

A 178 oldalas vizsgálati jelentés fő megállapítása szerint a bizonyítékok alapján biztos, hogy a volt orosz kettős ügynök elleni merényletre Vlagyimir Putyin orosz elnök adott felhatalmazást a GRU ügynökeinek.

A brit legfelsőbb bíróság egyik nyugalmazott bírája, Anthony Hughes által vezetett, tavaly októberben kezdődött vizsgálat csütörtökön ismertetett jelentése úgy fogalmaz: Dawn Sturgess haláláért nemcsak a merényletkísérlet közvetlen végrehajtóit terheli morális felelősség, hanem mindazokat is, akik Nagy-Britanniába küldték őket, és azt is, aki "a legfelső szinten" felhatalmazást adott a mérgezéses támadásra.

A jelentés szerint a "legfelső szint" meghatározás alatt személyesen Putyin értendő.

A vizsgálati jelentés szerint "elképesztően felelőtlen" cselekedet volt az elkövetők részéről a rendkívül mérgező anyag alkalmazása a zsúfolt angliai városban, mivel teljes mértékben előrelátható volt, hogy a méregtől a kiszemelt célszemélyen kívül mások is súlyos, akár halálos egészségkárosodást szenvedhetnek. Drámai mértékben növelte ennek kockázatát az, hogy az elkövetők a parfümnek álcázott fiolát egyszerűen hátrahagyták a város területén - fogalmaz a dokumentum.

A jelentés bírálja a brit szakszolgálatokat is, megállapítva: nem készültek rendszeres írásbeli kockázatelemzések a volt orosz kettős hírszerzőügynök fenyegetettségéről.

A dokumentum ugyanakkor leszögezi azt is, hogy a támadás kivédésének egyetlen lehetséges módja az lehetett volna, ha Szkripalt teljesen elrejtik a nyilvánosság elől, új személyazonossággal látják el és nem engedélyezik neki még azt sem, hogy családtagjaival kapcsolatot tartson.

A vizsgálati jelentés szerint 2018-ban a kockázat nem tűnt olyan súlyosnak, hogy ilyen messzeható intézkedéseket indokolt volna.

Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében, elnöki kegyelemmel 2010-ben elhagyhatta Oroszországot és letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt.

A brit hatóságok a GRU három ügynökét gyanúsítják a merényletkísérlet elkövetésével. Oroszország ugyanakkor folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A londoni külügyminisztérium csütörtökön, a vizsgálati jelentés közzététele után átfogó szankciókat jelentett be a GRU teljes állománya, valamint 11 orosz ügynök ellen külön is a jelentésben foglaltak alapján. Az egyénileg szankcionált ügynökök közül nyolcan az orosz katonai hírszerzés által Nagy-Britannia ellen folytatott kiberhadviselésnek is részesei - áll külügyi tárca ismertetésében

A minisztérium csütörtökön bekérette Oroszország londoni nagykövetét is, hogy magyarázatot kérjen tőle a vizsgálati jelentésben foglalt vádakra.