A Memnón-kolosszusok néven is ismert szobrok a fáraót ülve ábrázolják, arca kelet, a Nílus és a felkelő nap felé néz, fején a jellegzetes uralkodói fejdísz a kettős koronával. A kolosszusok lábán két kis szobor a fáraó feleségét, Tijét ábrázolja.

A szobrokat konzerválták, a darabjaikat összeállították és visszaállították őket az eredeti helyükre, a templom harmadik pilonjához (oszlop) – jelentette be közleményben az egyiptomi turisztikai és régészeti minisztérium.

Az időszámítás előtti XIV. századból származó, tehát több mint 3300 éves szobrok az Újbirodalom építészeti ambícióiról tanúskodnak, a magasságuk 14,5, illetve 13,6 méter.

A szobrok újbóli felállítása alkalmából tartott ünnepségen Serif Fati turisztikai és régészeti miniszter is részt vett, aki a rekonstrukciós munkálatokat „az ókori Egyiptom civilizációja legfontosabb emlékei megőrzése és újraélesztése érdekében tett fontos fejlődésnek és megkülönböztetett erőfeszítésnek” nevezte. Hozzátette, hogy a terv hozzájárult Luxornak, mint világszerte elsődleges kulturális és turisztikai célpontnak a megszilárdításához.

A helyreállítási munkákat a Memnón-kolosszusok és III. Amenhotep temploma helyreállításának projektje keretében végezték. A program 1998-ban indult az egyiptomi Régészeti Legfelsőbb Tanács és a kairói Német Régészeti Intézet együttműködésében.

Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy a munkák - a restaurálástól a dokumentáción, az újbóli összerakáson és felállításon át - majdnem két évtizedet vettek igénybe. Hozzátette, hogy a munkák során a régészeti konzerválás legkorszerűbb tudományos módszereit és nemzetközileg elfogadott normáit alkalmazták.

Az egyik legnagyobb fáraó, III. Amenhotep az ötszáz éven át tartó Újbirodalom idején uralkodott i.e. 1390 és 1353 között. Uralkodását jólét és nagyszabású építkezések jellemezték. Ezek egyike a luxori halotti temploma, ahol a Memnón-kolosszusok álltak, valamint a núbiai (ma Szudán) Szoleb temploma.

A fáraó múmiája a kairói múzeumban látható.

A kolosszusokat, valamint a halotti templomot i.e. 1200 táján egy erős földrengés döntötte le

– mondta el Mohamed Iszmail Háled. A szobrok darabokra törtek, a darabokat részben elhordták, a talpazatot is szétszórták, egyes tömbjeit a karnaki templomban használták fel újra, de a régészek összegyűjtötték őket a kolosszusok újbóli felépítéséhez – közölte a régészeti tárca.

A vasárnapi szoboravatást hat héttel a Nagy Egyiptomi Múzeumnak a gízai piramisok és a szfinx közelében történt megnyitása után tartották.