Infostart.hu
eur:
364.92
usd:
326.46
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
szárazság éghajlatváltozás bokor bozót
Nyitókép: Unsplash

"Új rohamra" hívják a világ országait a COP30 előtt

Az ENSZ idei éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) megelőző csütörtöki brazíliai csúcstalálkozó több előadója, köztük António Guterres ENSZ-főtitkár megállapította, hogy eddig nem sikerült teljesíteni a tíz évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény fő célkitűzését, de van lehetőség "egy új rohamra", amely sikeres lehet.

Nem sikerült 1,5 Celsius-fokra korlátozni az általános felmelegedést (az ipari forradalom előtti időszakhoz képest), ami pedig a párizsi klímaegyezmény legambiciózusabb célja volt - jelentette ki Guterres. De utalt a megújuló energiaforrásokra - mint a szél- és a napenergia -, és megjegyezte: "soha nem voltunk jobban felszerelve egy új rohamra a siker érdekében".

A főtitkár felszólította a világ országainak vezetőit: vállaljanak vezető szerepet a felmelegedés elleni küzdelemben, ellenkező esetben pusztulás fenyegeti a világot. "Túl sok cég tesz szert rekordnagyságú nyereségre a klíma tönkretételéből, milliárdokat költenek érdekeik kijárására, ezzel becsapva az embereket és akadályozva a fejlődést, és túl sok vezető válik túszává ezeknek a foggal-körömmel védett érdekeknek" - mondta. Hangsúlyozta: már nincs idő tárgyalásokra, eljött a célok megvalósításának ideje.

A házigazda Brazília államfője, Luis Inácio Lula da Silva kijelentette: rövidesen "eljutunk arra a pontra, amikor már tehetetlenek leszünk". "Szélsőséges erők hatalomvágyból hazugságokat hangoztatnak, és nem hagyják kitörni a jövő generációit egy olyan elavult működési modellből, amely állandósítja a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket és a környezet pusztítását. Minden nehézség és ellentmondásos helyzet dacára ki kell dolgoznunk, miként fordítható vissza igazságosan az erdőirtás folyamata, fel kell hagynunk a fosszilis energiahordozók használatával, és ezekhez mozgósítani minden lehetséges forrást"- hangsúlyozta Lula. Az ellentmondásos helyzetekre példaként az Amazonas vidékének őslakosait hozta fel, akiknek gyakorlatilag választaniuk kell a megélhetés és a környezet megóvása között.

A Lula után felszólaló Gabriel Boric chilei elnök úgy vélte, az amerikai elnök nem mondott igazat, amikor az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán az éghajlatváltozást "a világ legnagyobb átverésének" nevezte.

Ting Hszüe-hsziang, a kínai államtanács első elnökhelyettese sürgette, hogy oldják fel a zöld átálláshoz szükséges eszközök szállítását korlátozó kereskedelmi korlátokat.

Vilmos brit trónörökös előadásában hangsúlyozta, hogy "az emberiség fordulóponthoz érkezett, amelynél bátorságra, együttműködésre és szilárd elköteleződésre van szükség bolygónk jövője érdekében".

"Veszélyesen közeledünk a világ kritikus kibillenéséhez" - mondta a walesi herceg. "Építsünk olyan jövőt, amelyben az őshonos népeket és a helyi közösségeket klímavezetőknek ismerik el" - tette hozzá.

A november 10-étől 21-éig tartó COP30 konferenciára 170 ország jelezte részvételét, és mintegy harmincat állam- vagy kormányfő képvisel. Az Egyesült Államok, amely a világ második legszennyezőbb országa, és amelyet Donald Trump előző elnöksége alatt kiléptetett a párizsi klímaegyezményből, nem küld magas rangú delegációt.

Európából Emmanuel Macron francia elnököt, Friedrich Merz német kancellárt, Keir Starmer brit, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnököt várják a most kezdődött belémi csúcstalálkozóra.

Az osztrák elnök a magas szállodaárak miatt lemondta eredetileg betervezett részvételét, és a G20-országok legtöbbjének elnöke, közöttük Kínáé és Indiáé, szintén nem utazik Belémbe.

Pará állam fővárosának kiválasztása az esemény helyszínéül számos vitát váltott ki nehéz megközelíthetősége és kevés szálláslehetősége miatt. Ezek a körülmények annyira megdrágították az utazást a szegényebb országok küldöttségei és a civil szervezetek számára, hogy Brazília kénytelen volt ingyen elszállásolni a legszegényebb országok küldöttségeit két bérbe vett tengerjáró hajón.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna betartotta a tűzszünetet, ennek ellenére a kezdeményezés az első pillanatban összeomlott – írja az RBK Ukraine. Az államfő kijelentette, hogy az első nap adataiból tisztán látszik, hogy Moszkvának nem szerel a tervei között az amerikaiak által bejelentett tűzszünet betartása, ami világosan jelzi, hogy a Kreml valójában nem érdekelt békében. Az orosz állami hírügynökség, a TASzSz idézte Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Putyin orosz elnök segédtisztjének vészjósló fejtegetését. A befolyásos politikus arról beszélt, hogy szerinte a Nyugat arra készül, hogy lezárják a Balti-tenger bejáratánál a tengerszorosokat, ami rendkívül fontos átjárót jelent az orosz tengeri kereskedelem számára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×