Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Gerbera orosz drón
Nyitókép: militarnyi.ua

Több száz drónnal támadta éjszaka az orosz hadsereg Ukrajnát

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra, az eddigi adatok szerint többen megsebesültek, számos régióban energetikai és más infrastrukturális létesítményekben komoly károk keletkeztek - jelentették katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

A légierő parancsnokságának Telegram-jelentése szerint a légvédelem 5 irányított légi rakétát lelőtt, emellett 283 drónt semmisített meg, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérített az eredeti pályájáról.

Az eddigi adatok szerint 14 helyszínen 14 rakéta és 37 csapásmérő drón célba talált, két esetben pedig a támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat, 18 rakéta pedig eltűnt a radarok képernyőiről.

Október folyamán hatodik alkalommal érte súlyos orosz támadás a Naftohaz Ukrajini nemzeti energetikai részvénytársaság gázkitermelési létesítményeit - közölte az igazgatótanács elnöke, Szerhij Koreckij hivatalos Facebook-oldalán.

Az éjszakai légicsapásban a vállalat négy dolgozója megsebesült, több megyében is komoly károk érték a vállalat infrastrukturális létesítményeit, emiatt számos kritikus fontosságú gázkitermelési és -továbbítási objektumot leállítottak Poltava megyében.

Az orosz csapások közvetlenül befolyásolják a saját kitermelésű gáz mennyiségét, amelyet importból kell pótolni

- hangsúlyozta Koreckij, aki takarékosságra szólította fel a fogyasztókat..

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon az Oroszországgal szembeni további nyomásgyakorlásra szólította fel az Egyesült Államokat és az európai országokat, kiemelve a szankciók és a távolsági csapásmérő eszközök jelentőségét.

A Közel-Keleten elért béke fontos impulzust ad, azt mutatja, hogy ez Európában is lehetséges. "Erről fogok beszélni ma és holnap Washingtonban" - közölte Volodimir Zelenszkij.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×