Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Új kormányzati terv Németországban: lottón sorsolnák ki a hadköteleseket

Régóta tart a huzavona Németországban a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről. A kormánypártok a közelmúltban svéd mintára az önkéntességet előnyben részesítő modell mellett döntöttek, amit most sajátos dán mintára sorkötelezettséggel fűszereznének meg.

A német sajtó az RND (Redaktionsnetwerk Deutschland) közszolgálati médium legfrissebb értesülésére hivatkozva számolt be arról, hogy a konzervatív CDU/CSU és a koalíciós partner szociáldemokrata SPD parlamenti frakciója arról állapodott meg, hogy sorsolással is – „elnyerhető” a kötelező katonai szolgálat.

Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. A behívottakat egyfajta lottón sorsolják ki, a német kormánypártok előzetesen most ennek átvételében állapodtak meg.

Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány regnálása idején takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg a hadkötelezettséget, ami azóta is éles vita tárgyal. Noha általános megítélés szerint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése óta az ország fenyegetettsége növekedett, a korábbi Scholz-kormány kitartott a 2011-es vállalás mellett. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár hivatalba lépése óta elsősorban a konzervatívok sürgették a sorkötelezettség visszavezetését, egyelőre azonban a szociáldemokrata partnerrel csak – a svéd minta alapján – az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben a kötelező bevonulást is lehetővé tévő modellben állapodtak meg.

A tudósítások szerint a dán mintát tükröző, most felvetődött megoldás előirányozza, hogy ha nincs elég önkéntes, a szolgálatra kötelezhető fiatal férfiakkal kérdőívet töltetnek ki, majd egy részüket interjúra invitálják. Ha pedig a fenyegetettségi helyzet úgy kívánja, sorsolás alapján a kiválasztottaknak legalább féléves kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

Azt pedig a szociáldemokrata védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak kell jeleznie, hogy a Bundeswehrnek a helyzet függvényében hány újoncra lesz szüksége. A koalíció számára pedig a miniszter által közölt számok határozzák meg, hogy szükség van-e a kötelező elemek alkalmazásához. Ennek függvényében alkalmaznák a dán mintát, azaz a sorsolást, amit a portálok lottóhoz hasonlítottak.

A Merz-kormány által a közelmúltban ezzel kapcsolatban jóváhagyott törvénytervezet annyit mond ki, hogy a kabinet a Bundestag támogatásával kezdeményezheti a kötelező szolgálatra történő behívást, ha az ország védelme a Bundeswehr létszámának gyors növelését megköveteli, és ezt önkéntes alapon nem lehet biztosítani.

A koalíciós pártok parlamenti frakciói a tudósítások szerint kedden újabb egyeztetést tartanak erről, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. A tervek szerint a Bundestag első olvasatban a hét közepén tűzi napirendre a tervezetet.

A német hadsereg jelenleg 180 ezer fős, hivatásos katonákból, illetve önkénteséből áll. Általános vélekedés szerint a az ország biztonsági helyzete, illetve a NATO-n belüli elkötelezettsége legkevesebb 40 ezer fős növelést igényelne.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×