Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
330.62
bux:
107297.46
2025. november 14. péntek Aliz
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Új kormányzati terv Németországban: lottón sorsolnák ki a hadköteleseket

Régóta tart a huzavona Németországban a 2011-ben megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről. A kormánypártok a közelmúltban svéd mintára az önkéntességet előnyben részesítő modell mellett döntöttek, amit most sajátos dán mintára sorkötelezettséggel fűszereznének meg.

A német sajtó az RND (Redaktionsnetwerk Deutschland) közszolgálati médium legfrissebb értesülésére hivatkozva számolt be arról, hogy a konzervatív CDU/CSU és a koalíciós partner szociáldemokrata SPD parlamenti frakciója arról állapodott meg, hogy sorsolással is – „elnyerhető” a kötelező katonai szolgálat.

Dániában általános hadkötelezettség van érvényben, de ténylegesen a hadkötelezettek mintegy ötödére van csupán szükség. A behívottakat egyfajta lottón sorsolják ki, a német kormánypártok előzetesen most ennek átvételében állapodtak meg.

Németországban 2011-ben az akkori Merkel-kormány regnálása idején takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg a hadkötelezettséget, ami azóta is éles vita tárgyal. Noha általános megítélés szerint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése óta az ország fenyegetettsége növekedett, a korábbi Scholz-kormány kitartott a 2011-es vállalás mellett. Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár hivatalba lépése óta elsősorban a konzervatívok sürgették a sorkötelezettség visszavezetését, egyelőre azonban a szociáldemokrata partnerrel csak – a svéd minta alapján – az önkéntességet előnyben részesítő, de vészhelyzetben a kötelező bevonulást is lehetővé tévő modellben állapodtak meg.

A tudósítások szerint a dán mintát tükröző, most felvetődött megoldás előirányozza, hogy ha nincs elég önkéntes, a szolgálatra kötelezhető fiatal férfiakkal kérdőívet töltetnek ki, majd egy részüket interjúra invitálják. Ha pedig a fenyegetettségi helyzet úgy kívánja, sorsolás alapján a kiválasztottaknak legalább féléves kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

Azt pedig a szociáldemokrata védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak kell jeleznie, hogy a Bundeswehrnek a helyzet függvényében hány újoncra lesz szüksége. A koalíció számára pedig a miniszter által közölt számok határozzák meg, hogy szükség van-e a kötelező elemek alkalmazásához. Ennek függvényében alkalmaznák a dán mintát, azaz a sorsolást, amit a portálok lottóhoz hasonlítottak.

A Merz-kormány által a közelmúltban ezzel kapcsolatban jóváhagyott törvénytervezet annyit mond ki, hogy a kabinet a Bundestag támogatásával kezdeményezheti a kötelező szolgálatra történő behívást, ha az ország védelme a Bundeswehr létszámának gyors növelését megköveteli, és ezt önkéntes alapon nem lehet biztosítani.

A koalíciós pártok parlamenti frakciói a tudósítások szerint kedden újabb egyeztetést tartanak erről, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. A tervek szerint a Bundestag első olvasatban a hét közepén tűzi napirendre a tervezetet.

A német hadsereg jelenleg 180 ezer fős, hivatásos katonákból, illetve önkénteséből áll. Általános vélekedés szerint a az ország biztonsági helyzete, illetve a NATO-n belüli elkötelezettsége legkevesebb 40 ezer fős növelést igényelne.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: kísérletek zajlottak arra, hogy Magyarország amerikai pozícióját aláássák

Bóka János: kísérletek zajlottak arra, hogy Magyarország amerikai pozícióját aláássák

Az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök múlt pénteki találkozója véget vet azoknak az európai kísérleteknek, amelyek megpróbáltak éket verni az Egyesült Államok és Magyarország közé, a jó viszony pedig súlyt ad Magyarország pozíciójának az unión belül – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.17. hétfő, 18:00
Nemes Imre
országos főállatorvos, a Nébih elnöke
„Egy pillanat alatt elpörgette a pénzt” – a gyerekek a legveszélyeztettebbek az online játékokra épült csalásokban

„Egy pillanat alatt elpörgette a pénzt” – a gyerekek a legveszélyeztettebbek az online játékokra épült csalásokban

A Préda új epizódja feltárja az online játékok mögött álló árnyékvilágot, ahol zaklatók, botfarmok, csalók és milliárdos mikrotranzakciós hálók működnek. A streamerek szerint sokan „többet látnak bele ebbe a néző-tartalomgyártó kapcsolatba”, a játékfejlesztők pedig arról beszélnek, hogy néha hosszú percekig kell figyelni, hogy egy valódi játékos játszik az adott karakterrel, vagy egy algoritmus üzemelteti, és éppen pénzt farmol a játékból. A gyerekeket célzó trükkök, a lopott bankkártyákkal működő botgazdaság, a fiktív tárgyak száz eurós feketepiaca és a „vámpírharapásos” átverés csak néhány a meglepő esetek közül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×