A horogkeresztek eltávolítása a zászlókról évek óta napirenden van. A légierő parancsnokságának lobogójáról minden feltűnés nélkül már eltüntették pár évvel ezelőtt. Viszont egyes alakulatok zászlaján máig látható, amire a különböző katonai rendezvényeken rendre rácsodálkoznak a külföldi vendégek és turisták.

Használhattuk volna akár tovább ezt a zászlót, de néha kínos helyzetek állnak elő, amikor külföldi vendégek érkeznek. Talán bölcs döntés lenne haladni a korral - vélte Tomi Böhm, a Karelia Air Wing légvédelmi alakulat új vezetője az YLE közszolgálati műsorszórónak nyilatkozva csütörtökön.

A finn hadsereg az AP amerikai hírügynökség érdeklődésére pénteken azt közölte, hogy 2023-ban, Finnország NATO-csatlakozásának évében - de nem annak apropóján - kezdték el tervezni a légierő zászlóinak megújítását, a tervek szerint sas fog kerülni a lobogókra. A kezdeményezés célja, hogy "korszerűsítsék a lobogón szereplő jelképeket oly módon, hogy azok jobban kifejezzék a légierő jelenlegi identitását".

A hadsereg a Helsingin Sanomat című napilapban megjelent cikkre utalt, amelyben azt állították, hogy a horogkeresztet azért távolítják el, mert "kínos jelképnek számít nemzetközi kontextusban".

A finn légierő zászlóira 1918-ban került fel a horogkereszt, miután az ország elnyerte függetlenségét az orosz uralom alól. Eric von Rosen svéd gróf adományozta Finnországnak az első katonai repülőgépet, rajta egy horogkereszttel, amely a gróf személyes jelképe volt. A finn légierő 1918 és 1945 között nemzeti jelképként használta valamennyi gépén a kék horogkeresztet fehér háttéren. A második világháború után a szimbólum megmaradt a légierő egyes zászlóin, dekorációkon és a légierő akadémiájának jelvényében.

Nem lehet azt állítani azonban, hogy semmiféle náci kötődésről nincs szó - írta az AP. Von Rosen gróf, az arisztokrata származású felfedező és etnográfus történetesen Hermann Göring, a német légierő, a Luftwaffe parancsnokának sógora volt.