Infostart.hu
eur:
384.63
usd:
329.28
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
ALASKA, UNITED STATES - AUGUST 15 : (----EDITORIAL USE ONLY - MANDATORY CREDIT -  KREMLIN PRESS OFFICE / HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) US President Donald Trump and his Russian counterpart, Vladimir Putin, begin critical talks in Alaska Friday, aimed at bringing an end to the Kremlins over-three-year war on Ukraine in Anchorage, Alaska, United States on August 15, 2025. Russian Foreign Minister Sergey Lavrov and Presidential Aide for International Affairs Yury Ushakov represented Russia, while US Secretary of State Marco Rubio and Special Envoy Steve Witkoff participated on behalf of America. (Photo by Kremlin Press Office/Anadolu via Getty Images)
Nyitókép: Anadolu

Demkó Attila: most az a kérdés, hogy Moszkva vagy Kijev mer nyíltabban nemet mondani Donald Trumpnak

Hiába találkozik a hétvégén az ukrán és az amerikai küldöttség, a békéhez Moszkva és Kijev tárgyalása kellene, de a két háborús ország vezetése most inkább manőverezik – mondta az InfoRádióban Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Program vezetője.

A hét végén találkozik az ukrán és az amerikai küldöttség, hogy megvitassa az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeli tárgyalások lehetőségét – jelentette be Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök közölte, hogy Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával is egyeztetnek „az orosz féllel való esetleges jövőbeni találkozóra való felkészülés részeként”.

A bejelentésre reagálva Demkó Attila az InfoRádióban jelezte, igazából Ukrajnának és Oroszországnak kellene leülnie és megállapodnia, de szerinte ehhez nem kerültek közelebb a háborús felek, és nem is optimista a béke esélyeit illetően. A Volodimir Zelenszkij által hangsúlyozott találkozó a szakértő szerint elsősorban Kijevnek fontos, hogy képben tartsa az amerikai vezetést az ukrán érdekekről, arról, hogy mi és miért nem elfogadható Ukrajnának.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Program vezetője kiemelte, Donald Trump türelmetlen, mert békét akar minél gyorsabban, de mindkét háborús ország vezetése egyelőre inkább manőverezik.

„Most az a kérdés, hogy ki mer nyíltabban nemet mondani Donald Trumpnak. Mind a két ország nemet akar mondani, hiszen Ukrajna nem hajlandó kivonulni a Donbaszból, ez politikailag lehetetlen küldetés lenne Zelenszkij számára, de Oroszország is úgy érzi, hogy katonai téren még többet el tud érni.

Egyik fél sem siet a béke irányába, leginkább Donald Trump sietne, de meg kell küzdenie Kijevvel és Moszkvával is, hozzátéve, hogy a nagyobb akadály azért Moszkva”

– mondta mondta Demkó Attila.

A felvetésre, hogy amíg az oroszok haladnak előre, addig nem lesz megállapodás, a biztonságpolitikai szakértő jelezte, azért nem csak területekről szól a tárgyalás, de hozzátette, Donbaszt mindenképp el akarja foglalni az orosz hadsereg, mert szerinte Vlagyimir Putyin nem tudja eladni győzelemként a háborút, amíg Donbasz két fontos városa, Szlovjanszk és Kramatorszk nem kerül orosz kézbe. „Ilyen értelemben racionális, amit csinál, hiszen befele is el kell adni ezt az egész háborút, a lassan már négy év szenvedést, rengeteg pénzt” – mondta Demkó Attila.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy Volodimir Zelenszkijnek is el kell adnia ezt a háborút, mert 2022-ben Isztambulban már közel álltak a megegyezéshez, és most annál rosszabb helyzetből tárgyal Ukrajna. Az ukrán elnök szerinte most abban reménykedhet, hogy valamiért az oroszok mégsem tudják bevenni az egész Donbaszt. „Ez kevésbé racionális, de érthető” – tette hozzá.

Donald Trump egyelőre ultimátumot adott, majd másodlagos szankciókat vezetett be és újabbakkal fenyeget, de egyelőre nincs áttörés, Demkó Attila szerint ez az amerikai elnök tárgyalásai technikája, és szerinte az már eredmény, hogy elindult a legmagasabb szinten a párbeszéd a felek között, és úgy véli, ez a jövő, csak ennek nem lesz nagyon gyorsan eredménye. Donald Trump azt mondta, ha nincs eredménye, akkor két hét múlva meggondolom.

„Az Egyesült Államok ebből nem tud kivonulni, nem is akar kivonulni, de nyomást gyakorol a felekre”

– mondta a szakértő.

Demkó Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trumpnak óvatosan kell bánnia az Oroszországgal szembeni további szankciókkal, mert ha megakadályozza az orosz olaj exportját, az olyan áremelkedéshez vezetne, ami rosszul érintené a republikánusokat a félidős választásokon. „A túl magas olajár belpolitikailag nem elfogadható Donald Trump számára, mert további inflációhoz vezetne, amikor eleve a vámok is okoznak bizonyos pénzromlást” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Program vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.

Szakértő: ennyi hó már a téli guminak is sok, inkább a tömegközlekedést válasszuk

A jövő héten még hidegebb lesz, ezért ehhez a lehűléshez alkalmazkodva kell kezelni a nyomást az abroncsokban, mert csak megfelelő nyomásérték alatt működik jól a gumi – mondta az InfoRádióban a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke. Morenth Péter szerint nagyobb mennyiségű hó esetén már az sem vehető teljesen biztosra, hogy a téli abroncs megfelelő segítséget tud nyújtani.
Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Elfogyott a lendület, mínuszban zárt Amerika

Jól teljesítettek az elmúlt napokban a tőzsdék, tegnap az USA-ban rekordokat döntöttek a vezető részvényindexek, Ázsiában viszont inkább negatív mozgások voltak ma jellemzők. A befektetők a geopolitikai eseményekre figyelnek, az USA venezuelai akciója után a Trump-adminisztráció több opciót is vizsgál Grönland megszerezése érdekében - eközben pedig zajlanak a tárgyalások az ukrajnai háború lezárásáról is. A geopolitikai bizonytalanság közepette az európai indexek vegyes elmozdulásokat mutatnak, a magyar piac viszont újabb történelmi csúcsot állított be. Az USA-bana Nasdaq tudott csak nagyon enyhe pluszban zárni, a másik két index mínuszosan tért nyugovóra, megtörve ezzel az év eleje óta tartó lendületet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×