Izraelben iszonyatosan nagy belső ellentétek vannak a politikai vezetés és a hadsereg vezetése között, és ellentét van a hadsereg vezetésén belül is – mondta el Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, az MTA doktora az InfoRádióban.

A politikai vezetésben kormányválsághoz vezetne a szélsőségesek, tehát az ultraortodox pártok kormányból történő esetleges kilépése, sőt később új választás lenne a következménye. „Ez egyáltalán nem lenne kívánatos, de az ellentét érzékelhető a kormányban” – véli a szakértő. Hozzátette: a miniszterelnök emiatt is nagyon nehéz helyzetben volt, és végül a biztonsági kabinet, az úgynevezett kicsiny kabinet döntött a kérdésben, hogy teljes mértékben elfoglalják a Gázai övezet maradék 25 százalékát.

„Mondhatjuk ezt megszállásnak is, szó sincs felszabadításról, hiszen a lakosság nem az izraeli hadsereg mellett van, hanem alapvetően a Hamászt támogatja”

– fogalmazott Kis-Benedek József, aki szerint ha elfoglalják az egész területet, fölmerül a kérdés, hogy a jövőben ki fogja irányítani. A szélsőjobboldal azt akarja, hogy teljes mértékben Izrael vegye át az övezet irányítását. Eredetileg arról is szó volt, hogy marad a Hamász, mint eddig, de fölmerült annak a lehetősége is, hogy néhány arab ország – elsősorban Szaúd-Arábia vezetésével – részt venne az övezet irányításában úgy, hogy bevonják a Palesztin Nemzeti Hatóságot is. De a hatóság képességei a Gázai övezet irányítására nem reálisak, tehát ez a változat sem oldható meg – vélekedett.

Most az a terv, hogy az izraeli hadsereg elfoglalja a maradék 25 százaléknyi területet, amely elsősorban a tengerparti sávot tartalmazza, illetve a tőle délre lévő menekülttábort. Vagyis teljes egészében uralom alá veszik a Gázai övezetet. Ennek viszont vannak olyan következményei is, hogy az ENSZ-szabályok értelmében, ha egy hadsereg megszáll egy területet, akkor neki kell gondoskodnia arról, hogy legyen élelmiszer, víz, áram, egészségügyi ellátás és így tovább.

„Nagy kérdés, hogy Izrael ezt hogyan akarja megvalósítani – ezért nem a megszállás, illetve az elfoglalás kifejezést használják, hanem próbálják ezeket megkerülni. De akárhogy is nézzük, ez egy lehetőség nekik, elfoglalni az egész övezetet, és kiszabadítani a túszokat. Tudjuk, milyen óriási a nyomás az izraeli vezetésre a túszok kiszabadítása érdekében, és máshol nem lehetnek a túszok, mint ezen a területen. Most azzal kell számolni, hogy az izraeli hadsereg bevonul, és ott marad.

Nem az következik, ami eddig, hogy »bemegyek, kijövök«, hanem bemegy végleg, és elfoglalja ezt a területet.

A nagy kérdés az, hogy mi lesz a túszokkal” – mondta a szakértő, aki szerint fennáll annak az esélye, hogy a Hamász bosszúból kivégzi az összes túszt. Megpróbálják őket kiszabadítani, ha lehetséges, de nem lesz egyszerű feladat. Körülbelül 20 emberről van szó, és a Hamász katonai szárnya részéről ellenállás lesz. Tehát mindenképpen nagyon veszélyes a feladat, ezért tiltakozik a hadsereg.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet végrehajtani a megszállást, ha még a vezérkari főnök sem ért vele teljesen egyet, a szakértő azt mondta: ha a politikai vezetés úgy döntött, hogy végre kell hajtani, akkor a hadsereg végrehajtja. Ha nem, akkor lecserélhetik a vezérkari főnököt. Mindenképpen a politikai vezetés akarata érvényesül.

De nagy viták vannak a hadseregen belül is, ami eddig nem volt szokásos.

Az egész gázai akció nem volt igazán sikeres, nagyon sok a polgári áldozat, ezért Izrael kemény kritikát kap. Ha viszont megszállják még ezt a területet is, ahhoz újabb emberekre van szükség, amihez tartalékosokat kell behívni, újabb pénzösszegeket kell fordítani a háborúra. A hadseregen belül elég erős a nyomás, hogy ennek nem sok értelme van, ráadásul várhatóan elég magas lesz a polgári áldozatok száma is a palesztin oldalon. És az izraeli hadsereg részéről is sok halottal kell számolni, hiszen a stratégiai tartalékok azért megvannak a Hamásznál, és ki tudja, mit fognak még elővenni az izraeli bevetés megakadályozása, lassítása érdekében – mondta Kis-Benedek József.

„A Gázai övezet elfoglalása katonai szempontból azért nagy feladat, mert utána ott kell maradni. Eddig a gyakorlat az volt, hogy kijöttek egy-egy művelet után, de ha most bennmaradnak, akkor ellenállással és terrorakciókkal kell számolni.

A hadsereget támadni fogják, és ezt nem szeretné a katonai vezetésnek egy jelentős része.

Nagyon nehéz feladat az is, hogy miközben megszállják az övezetet, humanitárius segítséget nyújtanak az óriási bajban lévő civil lakosságnak ezen a területen. Ez nem egy olyan övezet, ahol laktanyák vannak és világos frontvonal, ahol egyenruhában lévő, jól felismerhető katonák, máshol pedig civilek vannak – ez az egész ott alaposan össze van keveredve. És onnantól kezdve, hogy bevonulnak, nekik kell biztosítaniuk az élelmiszersegélyek szétosztását, a víz odaszállítását és a többit. Ez egy nagyon komoly logisztikai kihívás a hadsereg részére, miközben támadják őket. Tehát nagyon-nagyon kemény feladat, amit most a politikai vezetés feladatot szabott a hadsereg számára” – tette hozzá a szakértő.

A nemzetközi fogadtatás nagyon rossz volt Izrael számára. Már jó ideje nagyon nagy az ellenállás az európai országok részéről Izrael lépései iránt, és ennek jelét is adják: nem fogadnak delegációkat és így tovább.

Itt a nyári szabadságolások időszaka, és Izraelből sokan nem mernek nyugatra menni szabadságra, mert félnek, hogy megtámadják őket, és vannak országok, amelyek leállítanak Izraellel bizonyos szolgáltatásokat, együttműködéseket – mondta.

„Várom, hogy az Európai Unió hogyan fog reagálni. Különböző akciókról lehet szó, nem csak olyanokról, hogy a palesztin megszállt területek nem szállíthatnak árut Európába, de mondjuk a tudományos együttműködésről, például hogy az EU keretprogramokban mennyire vehet részt Izrael. Az amerikai ellenállás is elég nagy, és nem csak egyetemeken, hanem különböző amerikai szervezeteknél is ellenállás tapasztalható. Sőt, maga Trump elnök is azt mondta, hogy ő ezt a továbbiakban rábízza az izraeli kormányra, nem ellenzi, de nem is támogatja. Úgyhogy a nemzetközi közösség ellenállása, mint eddig, várhatóan most is nagy súllyal esik latba” – mondta Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, az MTA doktora az InfoRádióban.