Infostart.hu
eur:
382.05
usd:
327.86
bux:
109558.02
2025. december 5. péntek Vilma
Friedrich Merz német kancellár az évenkénti nyári sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

A németek harmada szerint nem tölti ki mandátumát a Merz-kormány sem

Május első hetében lépett hivatalba a Friedrich Merz konzervatív kancellár vezette, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció. A felmérések sorra azt igazolják, hogy eddigi teljesítményével a választók egyáltalán nem elégedettek.

Az már az első hetek óta világos volt, hogy a keresztény pártok és a szociáldemokraták között sok a konfliktus. Mindenekelőtt a migráció szigorítása okozott viszályt, de a főbb szociális problémák kezelésében sincs konszenzus. A ZDF közszolgálati televízió most közzétett exkluzív felmérése ezt erősítette meg. Eszerint a válaszadók 55 százaléka vélekedik úgy, hogy a koalíciós pártok között feszült a hangulat. Ráadásul a CDU/CSU támogatóinak 36 százaléka, míg az SPD-hívek 44 százaléka van ezen a véleményen.

Ennek ellenére a megkérdezettek 60 százaléka arra számít, hogy a rossz kezdet, illetve a jövő gazdasági nehézségei ellenére a koalíció kitart a következő, 2029 tavaszán esedékes szövetségi parlamenti választásokig.

A válaszadók 34 százaléka ugyanakkor az idő előtti „véget” jósolja.

Noha a ZDF az elmúlt hetekben több ilyen felmérést közölt, az adatok szinte nüansznyi különbséggel vetítették előre a parlamenti pártok támogatottságának állását. Mindez azt tükrözi, hogy az élen változatlanul a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU áll, míg megingathatatlan a második minden a kirekesztési kísérlet ellenére az AfD. Az elemzők úgy vélekednek, hogy az ellenkampány a potenciális szavazók körében épp ellenkező hatást vált ki, és nő a radikális párt népszerűsége.

A legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint ha most vasárnap rendeznék a választásokat, a CDU/CSU 27 százalékra, míg az AfD 24 százalékra számíthatna.

Eszerint a konzervatívok 2 százalékot rontanának a február végi parlamenti választásokon elért 29 százalékhoz képest, míg az AfD ugyanennyit javítana akkori rekordján. A kisebbik koalíciós párt, az SPD továbbra 15 százalékos támogatottsággal bír a Zöldek Pártja és a Baloldal Pártja 11-11 százalékra számíthatna. A februári nagy vesztesek, mindenekelőtt a liberális FDP, valamint a radikális baloldalinak tartott Sahra Wagenknecht Szövetség egyaránt 3-3 százalékkal ezúttal sem jutna be a Bundestagba.

A a legnépszerűbb tíz politikus listáját továbbra is a szociáldemokrata védelmi miniszter, Boris Pistorius vezeti, akit erős lemaradással Johann Wadephul konzervatív külügy- és Lars Klingbeil szociáldemokrata pénzügyminiszter követ.

Friedrich Merz kancellár a negyedik, míg a sereghajtó Alice Weidel, az AfD első számú vezetője maradt.

A kancellár – mint a ZDF emlékeztetett – azt a célt tűzte ki, hogy nyárra jelentősen javítja a hangulatot. Ennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10 százaléka értékeli jónak a gazdasági helyzetet, és mindössze 19 százalék számít fellendülésre.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Kukásautó-kartellt csípett el a GVH, másfél milliárdos bírság lett belőle

Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×