Rio de Janeiróban megkezdődött a BRICS-országok csúcstalálkozója, viszont Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő sem vesz részt a tanácskozáson. A BRICS-nek Kínán és Oroszországon kívül tagja még Brazília, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Etiópia, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek. A 2009-ben alapított államszövetség eredeti célja az Egyesült Államok vezette Nyugat befolyásának gyengítése és egy több erőközpontú világrend létrehozása volt, de egyes szakértők szerint ez Kína és India felemelkedésével már kevésbé lehet reális elgondolás.
Reile Zsolt az InfoRádióban azt mondta, Vlagyimir Putyin azért nem utazott el a mostani csúcsértekezletre, mert a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, Brazília pedig tagja a büntetőbíróságnak, ezért ha az orosz elnök megjelenne a dél-amerikai országban, a brazil állam arra lenne kötelezve, hogy vegye őt őrizetbe. Oroszországot így Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli Rióban.
A kínai állam- és pártelnök, Hszi Csin-ping helyett pedig a távol-keleti ország miniszterelnöke, Li Ko-csiang jelent meg a BRICS-államok éves csúcstalálkozóján. Hivatalos magyarázatot nem adtak ki a kínai elnök távolmaradásának indoklására. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte: olyan szóbeszédek is felröppentek, hogy
Hszi Csin-ping „megorrolt” Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökre, amiért elkezdett közeledni India felé.
A brazil államfő ugyanis éppen a napokban egy gálavacsorán látja vendégül Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki mostani körútja keretében több BRICS-országba is ellátogat. Brazília egyebek mellett védelmi, katonai témájú tárgyalásokat is folytat Indiával, és a szakértő szerint elképzelhető, hogy ez nem tetszik Hszi Csin-pingnek, aki inkább otthon maradt.
A riói csúcstalálkozón az előzetes információk szerint hat fő területet érintenek:
- globális egészségügyi együttműködés
- lehetséges kereskedelelmi befektetések és egyéb pénzügyek
- a klímaváltozás
- a mesterséges intelligencia
- különböző intézményi fejlesztések
- a biztonság szerkezete
Reile Zsolt kiemelte: a BRICS-országok korábban már több fórumon jelezték, hogy megreformálnák az ENSZ Biztonsági Tanácsának felépítését, ami valószínűleg most is napirendre kerül, mint ahogy
egy alternatív, nem dollár alapú fizetési rendszer lehetséges létrehozása is.
Nem lehet kizárni, hogy a tanácskozáson szóba kerül az is, hogy a BRICS-országoknak valahogy reagálniuk kellene az Egyesült Államok vámpolitikájára, de mivel a legmagasabb szinten nem lesz képviselője sem Kínának, sem pedig Oroszországnak, az elemző szerint „kevésbé fontos témák fognak dominálni a csúcson”.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy fogalmazott, a BRICS „meglehetősen befolyásos” tényező a világgazdaságban, mert utat nyit a globális déli országoknak, hogy becsatlakozzanak a világkereskedelembe. Külön megemlítette Etiópiát, amely egy szegény afrikai ország, de a BRICS által több bilaterális kereskedelmi egyezményt tudott kötni, amivel új lehetőségek, együttműködések járnak együtt, és ezek a folyamatok felgyorsíthatják a prosperálást. Reile Zsolt szerint ebből a szempontból mindenképpen hasznos a BRICS megléte.
