Tizenhatodik alkalommal tartott a BRICS csúcstalálkozót, Kazanyban tartott egyeztetések után elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek. A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról "a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében".

A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az "illegális szankcióknak" a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.

Artner Annamária az InfoRádió Aréna című műsorában felidézte, hogy 2001-ben a Goldman Sachs közgazdásza, Jim O'Neill írt egy cikket, amiben felhívta a figyelmet a feltörekvő nagy piacokra, Brazíliára, Oroszországra, Indiára, Kínára, és ő adta nekik azt a rövidítést, hogy BRIC. Először 2006-ban egy ENSZ-közgyűlésen ült össze Oroszország, India, Kína, majd csatlakozott hozzájuk meghívásra Brazília, és 2009-ben hivatalosan is létrehozták a kooperációs fórumukat. 2010-ben csatlakozott hozzájuk Dél-Afrika, így lett BRICS belőle. 2024-től további négy országgal bővült a klub: Irán, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Etiópia is része. Már 2024 nyarán döntöttek arról, hogy nem lesz új tagfelvétel, hanem létrehozták a partnerország státuszát, és 13 országot vettek fel, és ezzel az egész tömörülés 22 tagországra szélesedett.

"A BRICS nagyobb beleszólást szeretne a nemzetközi globális ügyek intézésében, mert úgy gondolja, hogy a globális kapitalizmus hátráltatja a fejlődésüket" – mondta a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa, és kifejtette, a tagok az ellen lépnek fel, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei fegyverként használják a gazdasági hatalmukat, elsősorban az amerikai dollárt.

Azt mondta a csúcstalálkozón a kínai elnök, Hszi Csin-ping, hogy a csoportnak a globális gazdasági kormányzási rendszer reformjának élére kell állnia. Artner Annamária közölte, hogy a Bretton Woods-i rendszer átalakításáról is szól a kazanyi csúcs zárónyilatkozata. Bretton Woodsban hozták létre a Nemzetközi Valutaalapot, a Világbankot, amelyek a nemzetközi pénzügyi rendszer irányítására hivatottak, később létrejött a GATT, majd a helyén 1995-ben a WTO. A BRICS-országok szerint ezek az intézmények az ENSZ-szel együtt reformra szorulnak, és nagyobb szerepet akarnak szerezni ezekben a globális szervezetekben.

Továbbra is napirendben van az amerikai dollár mint globális fizetőeszköz leváltása is, a szakértő emlékeztetett arra, hogy a BRICS létre is hozott egy nemzetközi fejlesztési bankot, amit Dilma Rousseff volt brazil elnök vezet. A pénzintézet 50 milliárd dollár alaptőkével indult, de arra törekednek, hogy a nemzeti valutákat nagyobb mértékben vonják be a bank működésébe, finanszírozásába és a hitelezésbe is. A kétoldalú kereskedelemben pedig részben vagy egészben a nemzeti valuták használatával számolnak el. "Ez igenis egy új nemzetközi pénzügyi rendszer vagy alrendszer kialakulásához vezet" – jelentette ki Artner Annamária, és hozzátette, jön a digitális pénz, az oroszok létrehoztak már egy ilyen rendszert, és be is mutatták a BRICS-en.

Az új tagok között felbukkant Etiópia, amely nem egy nagyon gazdag ország, de az egyetemi tanár szerint az afrikai ország azért az elsők között csatlakozhatott teljes jogú tagként, mert több ezer éves civilizáció, amely soha nem volt gyarmat, és ez kiemeli az afrikai országok sorából. "Hatalmas potenciállal rendelkezik, több mint százmilliós ország, amelyet akkor tud csak kihasználni, ha megfelelő gazdasági, illetve infrastrukturális és egyéb fejlesztési segítséget kap" – mondta, és hozzátette, a fejlődéséhez óhatatlanul külső segítség kell, de meg kell akadályozni, hogy forrásaikat elszivattyúzzák a nemzetközi kereskedelmi és befektetési csatornákon keresztül.

Egy másik érdekes szereplő Törökország, amely a NATO tagja, hosszú évtizedek óta az Európai Unió irányába tart, de Artner Annamária szerint azért közeledik most a BRICS-hez, mert minden jel arra mutat, hogy soha nem fogja fölvenni az EU Franciaország és Németország ellenkezése miatt. Emiatt Törökország szerinte köztes pozícióban van, de érthetően nyit a másik szerveződés felé is. "Minden elemzés azt mutatja, hogy az elkövetkező évtizedekben a növekedés súlypontja Kína, India, Oroszország, Brazília és általában a feltörekvő országok oldalára fog átcsúszni, és ezért érdemes a kapcsolatokat minél több szálon fenntartani" – mondta,

Az egyetemi tanár elmondta, a BRICS vásárlóerő-paritáson a világ GDP-jének a 35-36 százalékát képviselte, ami nagyobb, mint a G7-ek, a legfejlettebb országok csoportosulásának a részaránya, és eredetileg a BRICS a Föld lakosságnak 45 százalékát jelentette, de akik ott ültek az asztalnál Kazanyban, már a népesség 57 százalékát képviselték, a világ GDP-jének meg már 46-47 százalékát.

"Ezeknek a fejlődő országoknak, a globális Dél országainak az erőforrásaiból lett gazdag a globális Észak, és a mai napig ebből származik a gazdagsága. Súlyosan tévednek azok a közgazdasági elméletek, amelyek a fejlett országok teljesítményét önmagukon mérik, mert ha leválasztjuk róluk a fejlődő országoktól származó jövedelmeket, akkor a gazdagságuk messze nem is lett volna ilyen, mint amilyen" – mondta Artner Annamária.

A BRICS-országok pedig hangsúlyozzák – hívta fel a figyelmet –, hogy minden ország saját szuverén joga megválasztani, hogy milyen gazdasági, társadalmi berendezkedése van, éppen ezért igencsak eltérő működésű államok is tagjai vagy partnerei a szervezetnek, mert nem akarnak politikai, gazdasági vagy társadalmi értelemben normákat erőltetni egymásra, csak azt keresik, hogy hol lehet együttműködni annak érdekében, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak a világban.