A hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Mark Rutte hangsúlyozta: tekintettel az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetésre, Kína hatalmas katonai erejére, valamint arra a tényre, hogy Észak-Korea, Kína és Irán támogatja az ukrajnai orosz háborús erőfeszítéseket, nagyon fontos, hogy a szövetséges országok többet költsenek a védelemre.

Közölte, nem tart attól, hogy Spanyolország vonakodása miatt ne sikerülne azon kötelezettségvállalás megerősítése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növeljék a védelmi kiadásaikat.

„Ez nem könnyű döntés, a kormányoknak ugyanis meg kell találniuk a megfelelő forrásokat a védelmi kiadások fedezésére” – fogalmazott.

Kijelentette: az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a NATO mellett és teljes mértékben elkötelezett az Észak-Atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikke mellett. Az Egyesült Államok nagyon fontos szövetséges. Milliárdokat költ a védelemre, a legnagyobb hadsereggel rendelkezik, minden katonai képességét a NATO szolgálatába állítja európai földön is – emelte ki.

Az európai szövetségeseknek és Kanadának ennek ellenére is képesnek kell lenniük szavatolni saját védelmüket – szögezte le Rutte, majd megerősítette: erre nemcsak Oroszország fenyegetése miatt van szükség, hanem azért is, mert ez így tisztességes.

Hozzátette, mostanra szinte mindegyik tagállam teljesítette azt a 2014-es célkitűzést, mely szerint a GDP-jük legkevesebb két százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A NATO-főtitkár fontosnak nevezte a védelmi ipari beruházások támogatását annak érdekében, hogy elegendő katonai eszköz, köztük különösen lőszer álljon rendelkezésre a jelenlegi hiány megszüntetésére.

Közölte továbbá, hogy a csúcstalálkozónak meg kell erősítenie Ukrajna folyamatos támogatását, hogy az ország folytatni tudja harcát egy fenntartható és hosszútávú béke elérése érdekében.

Kérdésre válaszolva azt mondta, teljes mértékben szükséges volt az amerikai beavatkozás Irán nukleáris képességeinek felszámolása érdekében.

Dick Schoof holland ügyvezető miniszterelnök érkezésekor fontosnak nevezte a védelmi kiadások öt százalékra emelését, és megerősítette: biztos abban, hogy erről a szövetséges országok a nap folyamán meg fognak egyezni.

„Biztos vagyok abban, hogy egység lesz a tagállamok között, és abban, hogy növelni fogjuk a védelmi kiadásainkat. Ha erősítjük a védelmi iparunkat, azzal szolgálni tudjuk az európai embereket, és megőrizni a békét és a jólétet” – tette hozzá a holland kormányfő. Bart De Wever belga miniszterelnök kijelentette, nem lesz tagország, amelyik kimaradna a kötelezettségvállalásból. Mindenki ugyanazt a szöveget fogadja el – húzta alá.

Meg kell valósítani az ötszázalékos emelést. „Nem lesz könnyű elérni, de a NATO ezt szükségesnek ítélte, hogy felkészüljön az orosz fenyegetésre. Nekünk, európaiaknak vállalnunk kell a felelősséget saját kontinensünk biztonságáért ebben a nagyon nehéz időszakban” – tette hozzá.

Friedrich Merz német kancellár érkezésekor úgy fogalmazott: „arra számítok, hogy ma közös döntést hozunk arról, hogy a jövőben lényegesen jobb erőforrásokat biztosítsunk a NATO számára”.

A tagországok úgy fognak dönteni, hogy a szövetségesek GDP-jük további 3,5 százalékát a fegyveres erők, illetve 1,5 százalékot a védelmi infrastruktúra erősítésére fordítják.

„Mindannyian egyetértünk abban, hogy a fenyegetettségi helyzet megváltozott. A fenyegetést pedig különösen Oroszország jelenti” – fogalmazott Merz, majd hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnára jelent veszélyt, hanem az európai kontinens teljes békéjére és teljes politikai rendjére.

Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta: nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország készen állna egy másik ország megtámadására. De a jövőben – mint kiemelte – ez valós kockázatot jelenthet.

„Tehát fel kell készülnünk. Növelnünk kell a védelmi kiadásainkat, mert ez feltétlenül szükséges a biztonságunk és a jövőnk érdekében” – tette hozzá a lengyel elnök.