Infostart.hu
eur:
385.94
usd:
331.5
bux:
116100.89
2026. január 9. péntek Marcell
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Szakértő: Európa súlyos árat fizet – jólét és a biztonság nem megy egyszerre

A NATO kedden és szerdán tartja csúcstalálkozóját Hágában, de sajtóhírek szerint a tagállamok már beleegyeztek, hogy GDP-arányosan öt százalékra emelkedjenek a védelmi költéseik. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az európai országok közös hitelfelvétellel és a jóléti kiadásaik lefaragásával tudják majd teljesíteni vállalásukat.

A NATO-szövetségesek egyetértenek abban, hogy olyan korszakban élünk, olyan biztonsági fenyegetések közepette – gondolva akár az orosz–ukrán háborúra, akár a közel-keleti eseményekre –, hogy a tagállamoknak sokkal többet kell költeniük a védelemre – fogalmazott az InfoRádióban Nagy Dávid. Ez azért jelent nagy fordulatot, mert az elmúlt 10-15 évben nem ez volt a jellemző, és a legtöbb ország még azt a minimális kötelezettségét sem teljesítette, hogy a GDP-jének a két százalékát védelemre fordítsa. A trend az elmúlt két-három évben megfordult, és a többség elérte a kétszázalékos költéshatárt. Csakhogy a héten a NATO-csúcson a tagállamok már arról döntenek, hogy GDP-jük öt százalékát kötelezően védelemre költsék.

Az öt százalék úgy áll majd össze, hogy 3,5 százalékot költenének kifejezetten védelmi célokra, 1,5 százalékot pedig a védelmi képességekhez kötődő kiadásokra, például olyan útfejlesztésekre, infrastruktúra-fejlesztésekre, amelyek a haderő és a civil szektor számára is hasznos. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője jelezte, mentességet egyedül Spanyolország kért – miután tavaly is csak a GPD-je 1,2 százalékát költötte védelemre –, amit a többi NATO-tagállam elfogadott.

Nagy Dávid kiemelte: az elmúlt két-három évben, a Covid-járvány után, a háború és az energiaválság árnyékában a gazdaság teljesítőképessége korántsem úgy áll Európában, hogy a megemelt védelmi kiadásokat vállalni tudja, de a „szükség nagy úr”. Szerinte a legkézenfekvőbb megoldás – amire az EU is tesz javaslatokat –, hogy közös hitelfelvételből oldják meg a megemelt védelmi költségvetés finanszírozását, ami viszont a tagállamok további eladósodását fogja jelenteni. „Rövid távon jelenthet megoldást, de az államadósságok megugrásával fog járni” – emelte ki. Emiatt felmerült annak a lehetősége, hogy enyhítsék a maastrichti uniós kritériumokat, ha a védelmi kiadások miatt emelkedik meg a tagállamok költségvetési hiánya, de szerinte ez is inkább csak tüneti kezelés, ami nem változtat azon, hogy a tagállamok most nem tudnak külön forrásokat biztosítani a védelemre a költségvetésükből.

Az elemző az „ágyú vagy vaj” örök dilemmája is kitért, hiszen ha többet költünk védelemre, akkor azt kénytelenek leszünk valahonnan elvonni. Szerinte vagy a szociális kiadásokból, az oktatás, az egészségügyből faragnak le, vagy marad a külső finanszírozás. „A kettő keverékét fogják valószínűleg a tagállamok megvalósítani, és Európa rá fog ébredni, hogy a jólét és a biztonság nem feltétlenül jár kéz a kézben, és az egyikről – ha csak rövid távon, de – le kell mondania a másik javára” – mondta Nagy Dániel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Négyszer annyi most a riasztás Budapesten, mint egy átlagos napon

Az átlagos téli napokhoz képest a mostani időszakban négyszer annyi hívást kapnak utcán tartózkodó emberek miatt a Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársaihoz, mondta az InfoRádió kérdésére Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-magyarországi Regionális Központ vezetője.

Akkora a baj, hogy jönnek a tejautomaták – exkluzív információk a szakminisztertől

Válságban van a tejágazat az európai túltermelés és az alacsony felvásárlási árak miatt. A kormány tejautomaták létesítésére írt ki pályázatot. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
Súlyos támadás érte Oroszországot, Oresnyik-rakéta csapódott Ukrajnába - Percről percre az ukrán frontról pénteken

Súlyos támadás érte Oroszországot, Oresnyik-rakéta csapódott Ukrajnába - Percről percre az ukrán frontról pénteken

Az ukrán haderő súlyos csapást mért az határ menti Belgorod régió közműhálózatára: 550 ezer ember maradt áram, 200 ezer ember ivóvíz nélkül. Kijevet, Ukrajna fővárosát az orosz haderő ballisztikus rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal támadta, az áldozatok összesítése még folyamatban van. Hajnalban az orosz haderő Oresnyik rakétát lőtt ki Lvivre, Nyugat-Ukrajnára. Zelenszkij elnök szerint hamarosan készen van a béketerv, amely lezárhatja a 2014 óta tomboló orosz-ukrán konfliktust. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×