A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozó első napjáról beszámolva kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök nyolc éve vett részt először az észak-atlanti szövetség ülésén, és az azóta eltelt időben, mostanra elvileg mindegyik tagállam teljesítette azt a célkitűzést, hogy a GDP legkevesebb két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, Magyarország immár három éve.

Fontosnak nevezte, hogy a szövetséges államok Donald Trump javaslatának megfelelően célként tűzték ki most, hogy tíz éven belül a GDP-jük öt százalékát fogják védelemre költeni két kategóriában.

Kifejtette, hogy az elmúlt évek során Magyarországon nagyon komoly beruházások történtek a védelmi iparba, amely szektor termékei iránt a közeljövőben meg fog nőni a kereslet, ezért ez a vállalás jelentős gazdaságfejlesztési lehetőséget is tartogat hazánk számára.

Emlékeztetett arra is, hogy a NATO-tagoknak az is kötelezettségük, hogy a védelmi költségvetésük húsz százalékát fejlesztésekre, beszerzésekre fordítsák, ezen a téren pedig Magyarország az éllovasok között van. "A tavalyi évben 45 százalékos értékkel a negyedik helyen álltunk a szövetségben. És ez azt jelenti, hogy Magyarország a védelmi költségvetésének majdnem a felét modernizációra, új eszközökre, fejlesztésre fordítja annak érdekében, hogy garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek, a magyar családok biztonságát a veszélyek, a válságok korában" - hangsúlyozta. "Megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát a veszélyek korában, a háborúk közepette, rendkívül bizonytalan nemzetközi környezetben" - folytatta.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy 2022 óta most először nem Ukrajna még erősebb támogatásán van a fókusz a katonai szervezet csúcsértekezletén, hanem a kollektív védelem megszilárdításán. Illetve üdvözölte, hogy most először Ukrajna NATO-tagsága "nyíltan, világosan és egyértelműen" lekerült a napirendről, amit mutat az is, hogy az ország elnöke nem kapott meghívást a tanácskozás hivatalos részére, csakis az informális vacsorán vehet részt.

"Én meg vagyok győződve arról, hogy azáltal, hogy Ukrajna NATO-tagsága lekerült a napirendről, a világ egy biztonságosabb hely lett (…) Ugyanis ha Ukrajna a NATO tagjává vált volna, akkor az egy közvetlen konfrontációhoz vezetett volna az észak-atlanti szövetség és Oroszország között, és egy ilyen közvetlen konfrontáció nyilvánvalóan a harmadik világháború kirobbanásával lett volna egyenlő" - vélekedett.

"Azt is mondhatnánk, hogy a NATO-ban győzött az észszerűség, győzött a racionalitás, és végre magunk mögött hagyhatjuk azt a mesterséges és rendkívül veszélyes megközelítést, ami úgy szólt, hogy a NATO védelme Ukrajna védelme, vagy Ukrajna védelme a NATO védelme" - tette hozzá.

A miniszter végül méltatta az amerikai elnök békeerőfeszítéseit,

s reményét fejezte ki, hogy a NATO is össze fog végre zárni ezen politika mögött, miután Ukrajnában már több mint három és fél éve tombol a háború, amely kizárólag a tárgyalóasztalnál érhet véget, nem a csatatéren. "És a legjobb esélye, mondhatnám azt, egyedül erre esélye Donald Trumpnak van, hogy ezt elérje. Ezért abban reménykedünk, hogy ezúttal a NATO-szövetségesek kihasználják ezt a két napot itt Hágában, és egységesen felsorakoznak Donald Trump mögött, ahogy azt mi, magyarok megtettük" - mondta.

Továbbá arra is kitért, hogy Magyarország nemcsak a saját biztonságáért tesz, hanem a szövetségesek biztonságáért is. Erre pedig jó példaként említette, hogy a magyar légierő légtérrendészeti feladatokat teljesít Szlovákia, Horvátország és Szlovénia légterében, illetve augusztustól már negyedik alkalommal a Baltikumba is visszatér négy hónapra a magyar kontingens négy repülőgéppel és nyolcvan fővel.