Németország új kancellárja második kormánynyilatkozatát tartotta a Bundestagban. Míg hivatalos beiktatása kapcsán az elsőben mindenekelőtt a gazdaság talpra állításának szükségességét hangsúlyozta, ezúttal az ország, illetve a világ előtt álló háborús kihívásokról beszélt.

„Soha nem szabad hozzászoknunk a háború borzalmaihoz” – hangzott a kancellári üzenet, amelyben Friedrich Merz Izrael és Irán konfliktusáról, a Hamász és Izrael gázai háborújáról, valamint az ukrajnai orosz háborúról szólt.

A kancellár olyan új valóságról beszélt, amely – mint fogalmazott – közvetlenül megkérdőjelezi Németország szabadságát, biztonságát és jólétét is. Országa ugyanakkor nincs egyedül, kiemelve, hogy része olyan partnerségek, illetve szövetségek hálózatának, mint az EU, a NATO és a G7 csoport.

"Németország visszatért az európai és a nemzetközi porondra"

– értékelt a kancellár.

Merz rendkívül élesen bírálta Iránt, hangsúlyozva, hogy a Hamász, a Hezbollah és a húszi lázadók "Irán által finanszírozott és felszerelt terrorista szervezetek”. A kancellár szerint az iráni kormány évtizedek óta destabilizálja az egész Közel-Keletet. „Nem szabad megengedni, hogy Irán nukleáris fegyverrel rendelkezzen” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok „napokban tett lépései” tartósan eltántoríthatják Teheránt attól, hogy még közelebb kerüljön pusztító céljaihoz.

Üdvözölte Donald Trump felhívását az Irán és Izrael közötti tűzszünetre. „Ha az sikeres lesz, akkor nemcsak a közel-keleti térség, hanem a világ is biztonságosabbá válhat” – értékelt a német kancellár.

A Gázai övezetben zajló eseményekkel kapcsolatban kiemelte Izrael jogát az állam létezéséhez, illetve biztonságának védelméhez. Egyidejűleg Izraelt a Hamásszal való tűzszüneti megállapodásra és a Gázai övezetben élőkkel, különösen a nőkkel, a gyerekekkel és az idősekkel való humánus bánásmódra szólította fel.

Élesen elítélte a német kancellár az Ukrajna elleni „barbár” orosz támadásokat, utalva a legutóbbi légicsapásokra. Merz szerint a valódi és tartós béke megköveteli, hogy mindkét fél hajlandó legyen ennek megkötésére. „Oroszország az ukrán polgári lakosság elleni támadások új hullámával barbár módon egyértelművé tette, hogy nem hajlandó erre” – hangsúlyozta Merz. Szerinte Vlagyimir Putyin csak az erő nyelvét érti, ezért – mint fogalmazott – „most nekünk is ezen a nyelven kell beszélnünk.

Nem megoldás, ha engedünk az agressziónak, és feladjuk saját országunkat.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diplomáciai eszközök kimerültek volna – tette hozzá.

Ebből a megközelítésből emelte ki elsősorban a NATO-csúcs fontosságát. Támogatásáról biztosította azt a Donald Trump által képviselt követelést, hogy a tagállamok legkésőbb 2035-re a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék katonai kiadásaikat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország ezt nem az amerikai elnök nyomására, hanem Európa, illetve saját biztonsága érdekében, saját meggyőződéséből teszi.

A kancellár megismételte azt az általa korábban már hangoztatott célkitűzést, hogy a Bundeswehr Európa hagyományos fegyverekkel felszerelt legerősebb hadseregévé váljon.