Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Volt ukrán főparancsnok: az oroszok célja Ukrajna lassú kivéreztetése, el kell fogadni az új határokat

Ukrajna nem számíthat az 1991-es vagy a 2022-es határok visszaállítására, mivel Oroszország rendelkezik a háború folytatásához szükséges erőforrásokkal – mondta egy biztonságvédelmi fórumon Valerij Zaluzsnij.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna nyugalmazott tábornoka, jelenlegi londoni nagykövet arra figyelmeztetett, hogy Oroszország továbbra is rendelkezik a háború folytatásához szükséges erőforrásokkal, ezért Ukrajna nem számíthat az 1991-es vagy a 2022-es határok visszaállítására – írja az RBC Ukraine tudósítása alapján a Portfolio.

Az ukrán hadsereg volt főparancsnoka egy fegyver- és haditechnikai exportról szóló biztonságvédelmi fórumon szólalt fel, és egyebek mellett arról beszélt, hogy az oroszoknak megvannak a szükséges erőforrásai és eszközei ahhoz, hogy lecsapjanak ukrajnai területükre vagy végrehajtsanak lokális offenzív akciókat. Mint mondta, az oroszok addig folytatják a háborút, amíg biztosítottak az erőforrások, és jelenleg ideális a helyzetük. Valerij Zaluzsnij úgy fogalmazott,

az orosz hadsereg 2023 vége óta elsősorban arra törekszik, hogy lassan kivéreztesse az ukrán erőket.

A nyugalmazott tábornok szerint ukrán győzelem csak Oroszország háborús képességeinek teljes megsemmisítésével lenne elérhető. Valerij Zaluzsnij Ukrajna katasztrofális helyzetére is felhívta a figyelmet. Úgy véli, az emberi erőforrások hatalmas hiánya és a katasztrofális gazdasági helyzet bénítja az ukrán haderőt.

„Jelenlegi körülményeink között csak egy túlélésre irányuló, high-tech háborúról beszélhetünk. Olyanról, amely minimális emberi erőforrást és gazdasági eszközöket használ a maximális hatás elérése érdekében. Ukrajna egyszerűen képtelen bármilyen más típusú háborút folytatni a demográfiai és gazdasági realitásai miatt” – fogalmazott a volt ukrán főparancsnok.

Valerij Zaluzsnij felszólalt az április végén, Londonban tartott ukrán-brit védelmi technológiai fórumon is, ahol kijelentette, hogy az orosz agresszió alapjaiban változtatta meg az eddig ismert, modern hadviselési rendet, különösen a drónok miatt. „Az ukrajnai háború számos olyan erő mozgatórugójává vált, amely a világrend megváltozásához vezetett. Ez a változás már megtörtént, és nem azon múlik, hogy a politikusok akarják-e látni vagy sem” – mondta akkor az ukrán londoni nagykövet.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×