Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót
Egyetemisták követelik a szerb médiahatóság tagjainak megválasztását a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épülete előtt Belgrádban 2025. április 15-én. Az egyetemisták előző este vonták blokád alá a szerbiai és a vajdasági közszolgálati televízió épületét arra hivatkozva, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja. Szerbiában 2024 novemberében kezdődtek kormányellenes tiltakozások azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenhat ember halálát okozva. A tüntetők a baleset felelőseinek felkutatását és felelősségre vonását követelik, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Véget ért a blokád a szerb közmédia épületénél

Zavartalanul tudták megkezdeni a munkát a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) munkatársai kedden, azt követően, hogy az országban hónapok óta tiltakozó egyetemisták hétfő késő este felhagytak a közmédia épületének blokádjával.

Két hétig tartották zárlat alatt az egyetemisták a közmédia épületét, ellehetetlenítve a munkát. A tiltakozók arra hivatkoztak, hogy a közszolgálati média nem az emberek érdekeit szolgálja, hanem „ellenük” dolgozik.

Az egyetemisták azt követelték, hogy írjanak ki új pályázatot a szerbiai médiahatóság (REM) tagjainak megválasztására, mert – mint mondták – amíg nem működik a REM, addig nincs, aki megfékezze az RTS „rosszindulatú tudósításait”. Azt mondták, mindaddig maradnak, amíg új pályázatot nem írnak ki, vagy amíg meg nem szűnik az RTS.

A szerbiai parlament illetékes testülete hétfőn megsemmisítette a korábbi pályázatot, és újat írt ki.

Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva. Ezt követően országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között szerepelt a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például

úgy vélik, még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.

A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. Az új miniszterelnököt és a kormányt április 16-án választotta meg a parlament.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

10 millió a semmibe: egy öttagú család tanulságos kálváriája a CSOK-kal

Tíz évig nem adható el a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel szerzett lakás – mondja ki a CSOK főszabálya. Ha viszont valaki a család további bővülésével nagyobb otthonba költözne, és nem szeretné elveszíteni a támogatását, arra lehetőséget ad számára a jogszabály közvetlen átjegyzéssel, vagy ha várni kell az új ingatlanra, egy letéti számla átmeneti beiktatásával. Csakhogy olyan szűkek ilyenkor a határidők, hogy azokból a lakáscsere amúgy is nagyon megterhelő időszakában sajnos rendkívül könnyen ki lehet csúszni, elvesztve a CSOK-ot, és még büntetőkamatot is fizetve utána. Pláne, ha a családtámogatások adminisztrációs gépezete sem segíti az ügyfeleket a tájékozódásban és a határidők szigorú betartásában, ráadásul még utólag, méltányossági eljárásban keretében sem mutat megértést az érintett családdal szemben. Egy ilyen szomorú esetet mutatunk most be olvasónk megkeresése alapján, amire talán még lehet megoldás akár jogszabály-módosítással is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×