A tenger felől indított deszantműveletek legkényesebb pontja a rohamozó csapatok és fegyverzetük partra juttatása. A támadók ilyenkor a legsebezhetőbbek, ezért minden haderő arra törekszik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, minél nagyobb létszámú és tűzerejű egységet tegyen a szárazföldre. A csapatok a pozíciójuk megszilárdítását követően hídfőt hozhatnak létre, ahova aztán még több katona és fegyver érkezhet.

A második világháború legnagyobb kétéltű hadművelete, a normandiai partraszállás idején a szövetségesek például vasbetonból épített bárkákat vontattak a francia partokhoz, ahol azokat elsüllyesztve mólókat építettek, amik mellé már kiköthettek a csapatokkal és hadfelszereléssel megrakott teherhajók. Kína most szintet lépett az ilyen hadműveletek terén újfajta partra szállító járművével – írja a The Economist.

"“There was a missing link,” says Tom Shugart, a retired American naval officer. “How are they going to allow these ferries to send non-amphibious vehicles and trucks onto the beach without a port?”" https://t.co/dAPWJ9FXs9

— Tom Shugart (@tshugart3) March 20, 2025

A jókora, láthatóan kis merülésű hajó, egészen a part közelébe úszhat, ott lehorgonyoz, majd két, hatalmas, hidraulikus láb segítségével stabilizálja magát. Ezt követően egy körülbelül száz méter hosszú hidat bocsát a tatjáról a fövenyre, lehetővé téve, hogy a katonák és harcjárműveik gyorsan elérjék a szilárd talajt.

Sőt, Tom Shugart, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugállományú kapitánya szerint akár több ilyen hídvető hajót is egymás után lehet kötni, és ezzel a parttól távolabb horgonyzó, mély merülésű tengerjárók ugyancsak könnyedén kirakodhatnak.

Update: as expected, in this 21 March image we can see the three Shuiqiao-class LPUs connected to form the composite bridge/port: https://t.co/R3ACcofSp8 pic.twitter.com/1Ck8ZWrm5X

— Tom Shugart (@tshugart3) March 21, 2025

Az amerikai fegyveres erők hivatalos lapja, a Stars and Stripes ugyancsak foglalkozik a témával. Az újság idézi John Aquilino tengernagyot, a csendes-óceáni térség korábbi parancsnokát, aki arra emlékeztetett: Kína első számú vezetője, Hszi Csin-ping utasította országa fegyveres erőit, hogy 2027-re álljanak készen egy Tajvan elleni invázióra. A különleges partra szállító járművek pedig pontosan ilyen feladatra a legalkalmasabbak.

Mark Cancian, az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese és a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető tanácsadója szerint a hídvető uszályok minőségi ugrást jelentenek a kétéltű hadműveletekben. „Az, hogy a katonákat és a felszerelést szállító járművek a hajókról közvetlenül a szárazföldre tudnak hajtani, drámaian felgyorsítja az ilyen akciókat. Lehetővé teszi, hogy az inváziós erők gyorsan hídfőállásokat építsenek és azokat szilárdan tartani is tudják” – mondta az ezredes, és külön előnyként említette, hogy az ilyen deszanthajók révén a támadók olyan helyen is partra szállhatnak, amely egyébként erre alkalmatlan lenne.

We also captured imagery of the barges in the process of preparing to depart, and noted that they were gone less than four hours later, indicating that these take hours to dismantle and move, not days. (In other words, to some degree these are not fixed targets.) pic.twitter.com/3qBTfA3KN4

— Tom Shugart (@tshugart3) March 20, 2025

A volt tengerészgyalogos főtiszt azt is megjegyezte, hogy a deszanthajók a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei elleni hadműveletekben is nagyon hasznosak lehetnek. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy

a különleges bárkák elsődlegesen mégiscsak egy Tajvan elleni invázió előkészületeként épülhettek.

A szárazföldi Kínától elszakadt sziget védelmi minisztériumának szóvivője aggodalmát fejezte ki a legújabb hadihajók fejlesztése miatt. John Chun-En Wang a Stars and Stripes-nak nyilatkozva azt mondta: megítélésük szerint ezek a hajóhidak háború esetén elég sebezhetők lennének, noha sietett hozzátenni azt is, egyelőre nem tudják pontosan felmérni a járművek valódi képességeit.

Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg Sidharth Kaushal, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) elemzője is. Az ő véleménye az, hogy a szerkezetek valószínűleg túl nagyok és túl sebezhetők az aknákkal, illetve a tüzérségi támadásokkal szemben. Így azokat nem is igazán lehetne az invázió első szakaszában használni. Ellenben, ha már a támadóknak sikerült megvetni a lábukat a szárazföldön, akkor az erősítés és az utánpótlás partra juttatásában rendkívül fontosak lehetnek.

Nyugati források úgy tudják, hogy Kína eddig hét ilyen hídvető bárkát gyártott, de ez a mennyiség egyelőre nem lenne elég egy Tajvan elleni sikeres hadjárathoz. Viszont a kommunista vezetésű ország félelmetes tempóban bővíti a flottáját. A CSIS március 11-én megjelent tanulmányában azt állította, hogy a legnagyobb kínai hajógyár csak 2024-ben több kereskedelmi hajóteret épített, mint amennyit az Egyesült Államok a második világháború óta összesen.