Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.49
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke beszédet mond a párt évindító találkozóján az also-ausztriai Vösendorf településen 2025. január 18-én. Kickl január 6-án megbízást kapott Alexander van der Bellen államfőtől az új osztrák kormánykoalíció megalakítására.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Osztrák kormányalakítás: megakadtak a felek, a héten eldől, lesz-e FPÖ–ÖVP-koalíció

Egy hónapja tartanak a koalíciós tárgyalások a kormányalakítással megbízott radikális jobboldali Osztrák Szabadságpár (FPÖ) és a korábbi kormánypárt, de ezúttal már a kisebb partner szerepét vállaló konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) között. Az indulás sokat ígérő volt, most azonban már kevésbé rózsás a hangulat.

Alexander Van der Bellen államfő az év elején bízta meg az FPÖ elnökét a kormányalakítással. A szeptember végi parlamenti választásokat követően a Szabadságpárt fölényes győzelme ellenére az első megbízást tavaly novemberben az akkori kancellár és néppárti elnök, Karl Nehammer kapta. A szociáldemokrata SPÖ-vel és a liberális NEOS-szal folytatott tárgyalások azonban az év végére zátonyra futottak.

Van der Bellen ezt követően döntött a Szabadságpárt mellett, és annak elnöke, Herbert Kickl a Néppárt új, egyelőre még ideglenes elnökével, Christian Stockerrel kezdett tárgyalásokat. A konzultációk szakértői csoportokban folytak, és a pártvezetők időről időre összegezte az elérteket. A kezdés kedvező volt, egy 6,3 milliárd eurós szigorú megtakarítási programmal eredményt értek el az országot sújtó és uniós szankciókkal fenyegető költségvetési kérdésekben.

Január végére azonban kisiklottak a dolgok. Noha az nyílt titok volt, hogy a Kickl vezette FPÖ és a konzervatívok gyökeresen eltérően értékelik az Európai Unióval való viszonyt, kiderült, hogy mindez a koalíciós tárgyalásokra is erősen rányomta bélyegét. Az osztrák médiumok ezzel kapcsolatban Stockert idézték, aki a partnertől közvetve az EU melletti erősebb elkötelezettséget hiányolta.

"Azt szeretném, hogy az FPÖ jobbról középre húzódjon"

– idézte az ORF a Néppárt elnökét, aki szerint enélkül a tárgyalások aligha vezetnek sikerre.

A legfrissebb értesülések szerint az újabb konzultációk hétfőn már ebben a hangulatban kezdődtek. Napvilágot látott az is, hogy az elmúlt napokban éleződtek a nézeteltérések a média szerepét, továbbá a menekültügy kezelését érintő kérdésekben, valamint a bankadó bevezetésével kapcsolatban is. Ez utóbbit az FPÖ különösen sürgette, de az ÖVP ellenezte.

Az állítólagos válságot tükrözi az is, hogy a küldöttségek szűkebb körben a két pártvezető, Kickl és Stocker részvételével ültek össze. Az ORF úgy értesült, hogy a fő kérdések továbbra is nyitottak olyannyira, hogy a hét végére kiderülhet, folytatják-e vagy megszakítják a koalíciós tárgyalásokat.

Az ÖVP ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az SPÖ és a NEOS a korábbi kudarc ellenére ismét tárgyalásokat ajánlott a pártnak. Az osztrák közszolgálati médium szerint amennyiben a konzultációk megszakadnának, valószínűbb, hogy új választásokat írnak ki. Mindez azonban ahhoz vezetne, hogy súlyosbodnának Ausztria gazdasági, illetve pénzügyi gondjai, így többek között megkérdőjeleződne az EU-va korábban elért költségvetési megállapodás is.

A koalíciós tárgyalások pillanatnyi helyzetéről, illetve a kilátásokról Hebert Kickl egyelőre nem nyilatkozott.

Az ORF információit megerősítette a Der Standard is. A tekintélyes konzervatív napilap szerint Kickl és Stocker a hét végéig döntést akarnak hozni a hogyan továbbról.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×