A szlovákok, a románok és a szerbek is kedvezőbben ítélik meg Magyarországot, mint a magyarok az ő országaikat. Ugyanakkor az elmúlt években mindhárom esetben a vélemények kiegyenlítődése figyelhető meg, és a magyarok csaknem fele minden szomszédországot pozitívan ítél meg – derült ki a Nézőpont Intézet 2025-ös Magyarország-barométeréből, amelyet a ChartaXXI Megbékélési Mozgalom számára készített.

Az elemzésben hozzáteszik: az osztrákok, a horvátok és a szlovénok azonban kritikusok Magyarországgal szemben, és ennek az ottani belpolitika az oka.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: a Fico-kormány megalakulása óta javult a szlovákok véleménye Magyarországról, a megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott pozitívan rólunk. Ez fordítva is igaz: a magyarok 62 százalékának kedvező képe van Szlovákiáról.

A felmérés alapján Romániáról a magyarok felének jó véleménye van, a románok pedig még ennél is nagyobb arányban, 61 százalékban kedvelnek bennünket. Ez utóbbiban az elemző szerint nagy szerepe lehet Románia schengeni csatlakozásának. Szerbia magyarországi megítélése 48 százalékban pozitív, köszönhetően a két országot vezető miniszterelnök szövetségének, a balkáni illegális migráció sikeres közös kezelésének, az energiabiztonsági együttműködésnek és a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének.

Erdélyi Rezső Krisztián hozzátette: Horvátországról a magyarok 76 százaléka jó véleménnyel van, a horvátoknál viszont csak a megkérdezettek 52 százaléka nyilatkozott rólunk hasonlóan. Szlovénia esetében még nagyobb a különbség: a magyarok 69 százaléka kedveli Szlovéniát, a szlovénoknak viszont csak a 38 százaléka viszonozza ezt. Az elemző kiemelte: Janez Jansa korábbi kormányfő személyében Szlovéniában is van egy olyan jelentős politikus, aki jó viszonyt ápol Magyarország miniszterelnökével,

a Jansával szemben kritikus, Robert Golob vezette kormánykoalíció pedig ezt „folyamatosan a közbeszéd tárgyává teszi, ami könnyen lehet, hogy negatívan befolyásolja a szlovénok Magyarországról alkotott képét”.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint Horvátország esetében az INA-ügy is befolyásolhatja az emberek véleményét, hiszen az igazságszolgáltatás több esetben is az olajtársaságnak kedvező ítéletet hozott a horvát állammal szemben. Úgy véli, egymás megítélése szempontjából Ausztria egy speciális ország, amelyre mindig „egyfajta gazdasági és társadalmi mintaként” tekintett hazánk. Mint fogalmazott, „klasszikus krédója a magyar politikának, hogy mikor érjük utol az osztrákokat”, és egyebek mellett ezért is ennyire pozitív a képe Ausztriának a magyar emberek körében. A kutatás szerint a magyarok négyötöde (81 százalék) jó véleménnyel van Ausztriáról, az osztrákok körében viszont a korábbi évekhez hasonlóan kisebbségben voltak a Magyarországról pozitív véleményen levők (36 százalék).

„Az osztrák politikai viszonyok az ellen hatnak, hogy jó legyen Magyarország megítélése, viszont a mostani potenciális kormánykoalíciónak a megalakulásával, amit az Osztrák Szabadságpárt vezethet, ez változhat” – jegyezte meg az elemző.

A Nézőpont Intézet a háború miatt Ukrajnában nem tudott közvélemény-kutatást végezni a Magyarország megítéléséről.