Infostart.hu
eur:
384.23
usd:
329.86
bux:
122603.1
2026. március 4. szerda Kázmér
Jun Szogjol hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök az ellene indított alkotmányos vádeljárásban tartott alkotmánybírósági meghallgatásán Szöulban 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Kim Hongdzsi

A dél-koreai államfő mindent tagad

Jun Szogjol hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök az ellene indított alkotmányos vádeljárásban kedden tartott tárgyalásán tagadta, hogy az általa tavaly december 3-án elrendelt szükségállapot kihirdetésekor arra utasította volna a hadsereget, hogy erővel akadályozzák meg a képviselők bejutását a parlamentbe.

Jun alkotmánybírósági meghallgatásán kijelentette: nem adott arra vonatkozó utasítást a hadseregnek, hogy a képviselőket a parlamentből …elhurcolva” megbénítsák a törvényhozást, illetve megakadályozzák a szavazást a kihirdetett hadiállapot visszavonásáról. A „liberális demokrácia iránti szilárd elkötelezettségére” hivatkozva az elnök hangsúlyozta: tisztában volt azzal, hogy egy ilyen lépés tarthatatlan válságot idézett volna elő az országban.

Jogi képviselői szerint a belpolitikai válságot kiváltó rendelkezés pusztán formális volt, a korábban sokáig ügyészként szolgáló elnök ugyanis tudta, hogy „a magasabb szintű törvényekkel való esetleges ütközés miatt a rendelkezést valójában nem lehetett volna végrehajtani”. A különleges katonai egységek kivezénylése a parlamenthez pusztán azt a célt szolgálta, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a parlament „veszélyes viselkedésére”, és kezeljék az intézkedés hírére feltehetően oda sereglő emberáradatot.

A Jun mellett felsorakoztatott érvek között elhangzott az is, hogy az államfő a hadiállapot kihirdetését az ellenzék kormányzást megbénító, az ország alkotmányos rendjét az összeomlás szélére taszító visszaélései, illetve akciói miatt érezte szükségesnek. Az ügyvédek megkérdőjelezték azon katonai vezetők vallomását is, akik szerint Jun és magas rangú segítői elrendelték Jun néhány politikai ellenfelének a letartóztatását.

Dél-Koreában elnöki rendszer működik, vagyis annak ellenére, hogy a tavaly áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki Demokrata Párt (DP) van többségben, továbbra is a Népi Erő Pártja (PPP) kormányoz.

Jun Szogjol meghallgatásán tagadta továbbá, hogy a hadiállapot bevezetésének napján írásban arra kérte volna Csve Szangmok pénzügyminisztert – a jelenlegi megbízott államfőt –, hogy készítsen költségvetést egy „rendkívüli törvényhozó testület” számára.

Az alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy a múlt szerdán lázadás miatt letartóztatott államfőt – akire az ellene ennek gyanújával indított másik eljárásban a törvény szerint akár halálbüntetést is kiszabhatnak – végleg eltávolítsák-e hivatalából. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, a grémium pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésére.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×