Nemzetközi kommunikációs szempontból fontos, hogy Ukrajna jelezze, még kész, képes a harcra, akár sikeres ellentámadást vagy támadást is végre tud hajtani az oroszokkal szemben - értelmezte az ukránok kurszki válaszcsapását az orosz támadásra az InfoRádióban Kaiser Ferenc, az NKE docense.

"Viszont az is jól látszik, hogy Moszkva nem ugrott be ennek az ukrán elterelő támadásnak. A fő orosz erőkifejtés továbbra is Kelet-Ukrajnában van, elsősorban Donyeck és Luhanszk megyék, illetve oblasztok területén, hiszen ugye Moszkvának az a deklaráció, hogy ezt a két oblasztot és még Herszont és Zaporizzsját is - ahogy ők mondják - fel kell szabadítani, mert az ottani népesség egy »igazi demokratikus népszavazással« kifejezte csatlakozási szándékát az Oroszországi Föderációhoz. Tehát

a lényegi harcok Kelet-Ukrajnában zajlanak,

ott nagyon úgy néz ki, hogy az ukránok nem állnak nyerésre, nincs elég ember, lőszer és technikai eszköz" - szögezte le Kaiser Ferenc.

Trump és Amerika

Ukrán oldalon az amerikai szállítások jövője is erősen kérdéses szerinte, senki nem tudja, hogy mi várható pontosan a Trump-adminisztrációtól, abszolút végletesek a becslések, a tippelgetések, hogy mi jön.

"Amit inkább azt látok most, hogy az ukránok igyekeznek a lehető legtöbb eredményt elérni, vagy legalábbis igyekeznek egy kis politikai nyomást helyezni a katonai mellett úgy az oroszokra, mint a nyugati támogatókra. Joe Biden elnöksége alatt a támogatás nagyjából biztos volt, ha belegondolunk, az elmúlt hetekben a lassan leköszönő amerikai adminisztráció igyekezett minden támogatást kipörgetni, amit egyébként már megszavazott a kongresszus" - mutatott rá.

Ami tehát zajlik: az ukránok igyekeznek némi területet fogni, de ez egy harcászati jellegű siker. "Amit most tudunk, egy falu elfoglalásáról szólnak a hírek. Most már eljutottunk oda, hogy heti egy falut, néha heti kettőt-hármat is veszítenek az ukránok Kelet-Ukrajnában, tehát ott az oroszoknak áll a zászló."

Hogy mi lett az oroszok célja a következő két héten hadászati szempontból, Donald Trump hivatalba lépéséig, arról azt mondta, Moszkva nem csak a frontokon támad.

"Folyamatos és szisztematikus támadás alatt áll az ukrán kritikus infrastruktúra.

Folyamatos nem hagyományos támadás alatt áll Európa is, akár a politikai befolyásolást nézzük, akár a médiakampányokat, akár azokat az úgynevezett szabotázsakciókat,

például a Balti-tengeren, ahol ismeretlen, de általában oroszokhoz köthető tulajdonosi hátterű, úgynevezett árnyékflottahajó, vagy éppen egy kínai teherhajó véletlenül engedett horgonya okoz kábelszakadásokat, tehát Oroszország is igyekszik fokozni a nyomást, mert azt mind a két fél tudja úgy az oroszok, mint az ukránok, hogy ha egyszer tető alá hoznak egy tűzszüneti megállapodást, ugyanaz lesz, mint '14-'15-ben, az első minszki megállapodás és a második minszki megállapodás után a tényleges frontvonalból lesz egy tulajdonképpeni új államhatár, és jelen állás szerint nem kizárt, hogy ezen a tűzszüneti vonal mentén fogják meghúzni Oroszország és Ukrajna új határát" - fejtette ki Kaiser Ferenc.

Azt nem gondolja, hogy a harcok intenzitása a következő hetekben csillapodna, addig legalábbis biztosan nem, míg fel nem áll az új amerikai adminisztráció, különösképp a védelmi és a külügyi tárca, mivel a "közvetítő", "tárgyaló" szerepet fel kell még vennie. És akkor "komoly alkudozás veszi kezdetét".

A mostani harcokat tehát szerinte úgy is fel lehet fogni, mint pozíciófogást a tárgyalások előtt.

Arról is beszélt még, hogy Oroszország nem akar olyan Ukrajnát, amely szuverén, amely "uralja a saját területét".

"Moszkva számára az nagyon jó lenne, ha a meghódított területek Oroszországhoz kerülnének, a nemzetközi jog és a nemzetközi közösség szempontjából viszont ez egy borzasztó veszélyes precedens lenne. De ha Ukrajnának lennének új határai, és nem lenne olyan területe, amit orosz erők tartanak megszállva, akkor a maradék Ukrajna azonnal megkezdené a tagfelvételi eljárást a NATO-val meg az EU-val. De Oroszország egy gyenge Ukrajnát akar, annak legjobb módja az, hogy nincs béke, hanem csak fegyverszünet. Aztán lesz egy de facto államhatár, egy tűzszenti vonal, és nagyjából ugyanaz lesz, mint ami volt 2015 szeptemberétől '22 februárjáig, amikor is mesterlövészek lövöldözték egymást, néha egy kis tüzérségi tűz, aknavetők, rakéta-sorozatvetők, egy-két kisebb légicsapás, tehát nem naponta százak haltak meg a két oldalon vagy rosszabb napokon akár néha ezer ember is. Nagyon valószínű, hogy egy ilyen forgatókönyv lesz, amiben sajnos benne van annak a veszélye is, hogy innen nagyon könnyű újra magas szintre eszkalálni a konfliktust."

Viszont ami Kaiser Ferenc szerint egyértelmű:

amíg Ukrajna nem szuverén, tehát nem ellenőrzi a saját nemzetközileg elismert területét, addig sem a NATO-, sem az EU-tagság képbe sem kerülhet.

"Pláne a NATO-tagság, mert gondoljunk bele, több ország vétózna, és nem csak a szlovákok meg a magyarok. Nem hiszem, hogy egy ilyen megoldásba belemennének a németek, de az amerikaiak sem biztos, hogy ténylegesen komolyan fel akarják venni Ukrajnát a NATO-ba" - folytatta Kaiser Ferenc, aki szerint amíg Ukrajna háborúban vagy megszállás alatt áll, fel sem vehető, márpedig Krím a nemzetközi jog szerint Ukrajna része, és egy évtizede orosz katonák tartják megszállva, tehát a mostani háború nélkül sem lenne lehetséges a felvétel. Márpedig a NATO sem akar egy "nem éppen a politikai mértéktartásáról híres" Putyin-féle orosz ellenlábast, "amelynek van közel 5800 atomtöltete".

Kaiser Ferenc megjegyezte még, hogy vannak hasonló, "befagyott konfliktusok", amelyek hasonlítanak az ukrajnaihoz: Transznisztria, Dél-Oszétia, Abházia, Grúzia, nincs kilátás a feloldásra.