A legfrissebb, az ARD közszolgálati médium megbízásából végzett felmérés szerint a listavezető változatlanul a hivatalosan még ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU. A válaszadók 33 százaléka vélekedett úgy, hogy egy most vasárnapi választás esetén a a keresztény pártokra szavazna. December elejéhez képest a konzervatívok támogatottsága egy százalékkal nőtt.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szilárdan őrzi második helyét annak ellenére, hogy a Bundestag többi pártja elutasítja a vele való együttműködést. A konzervatívokhoz hasonlóan az AfD is egy százalékkal erősödött, és jelenleg 19 százalékos támogatottsággal rendelkezik.

A közvélemény-kutatás vesztese Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD, amely két százalékpontot veszítve jelenleg 14 százalékon áll, holtversenyben az elmúlt három év koalíciós partnerével, a Zöldek Pártjával.

Elemzők szerint a felmérés adatai arra utalnak, hogy a választások után a pártok számát tekintve "zsugorodhat" a Bundestag. Jelentősen csökkent ugyanis az év elején alakult és az esztendő első felében "szárnyaló" új baloldali párt, az alapító nevét viselő BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség) támogatottsága. A szövetség 5 százalékkal a parlamenti bejutási küszöböt súrolja, míg a másik két parlamenti párt, a szabad demokrata FDP és a Baloldal Pártja (Die Linke) egyaránt 3 százalékos támogatottsága a parlamenti búcsút vetíti előre.

A felmérés kitért arra is, hogy a négy kancellárjelölt közül a megkérdezettek kit látnának legszívesebben a választások utáni új kormány élén. Az elemzők szerint az adatok azt tükrözik, hogy a hétfői parlamenti bizalmi szavazást megelőző napokban kiéleződött és személyeskedő, olykor durvaságba hajló nyilatkozatháború egyik jelöltnek sem tett jót. A legnagyobb vesztes a bizalmi szavazást elsősorban újraválasztása érdekében kezdeményező Olaf Scholz kancellár, akinek esetleges hatalmon maradását a választók 16 százaléka támogatja. Ugyancsak 16 százalék támogatná, hogy az AfD jelöltje, Alice Weidel legyen Németország új kancellárja.

Jelentősen erősödött ezzel szemben azoknak az aránya, akik Robert Habecket, a Zöldek Pártjának jelöltjét látnák legszívesebben a majdani új kormány élén. A Scholz-kormány gazdasági miniszterének támogatottsága 25 százalékos, míg a lista élén 29 százalékkal a konzervatív Friedrich Merz áll.

Több német hírportál értékelte úgy, hogy a választók a durvuló hangnemért elsősorban Scholzot büntették, különös tekintettel a bizalmi szavazást közvetlenül megelőző, Merzet "ostobázó" beszédére. A kancellár által idézett, konzervatív riválisát ostoba kijelentésekkel vádoló északnémet "Tünkram" kifejezés enyhén szólva visszafelé sült el. Ugyanakkor Merz korábbi, Scholz vezetői, illetve nemzetközi tárgyalói képességeit megkérdőjelező vádaskodása sem nyerte el a válaszadók tetszését.

Folynak a lehetséges koalíciós találgatások. "Matematikailag" a CDU/CSU és az AfD kormányzati szövetségének lenne a legnagyobb esélye, ez azonban kizárt a szélsőjobboldalinak tartott párt "kiközösítése" miatt. Így továbbra is egy, a CDU/CSU-ból és az SPD-ból álló nagykoalíciónak lenne a legnagyobb esélye, de "bejöhet" a konzervatív pártok és a Zöldek esetleges koalíciója, sőt még egy hármas kormányzati szövetség is. A felmérés ugyanakkor arról tanúskodott, hogy nincs "egyértelmű kedvenc" a koalíciós lehetőséget tekintetben. A válaszadók 59 százaléka volt azon a véleményen, hogy Németországnak a választások után nem lesz stabil kormánya.