A maga nemében történelmi bizalmi szavazás vette kezdetét hétfő délután a Bundestagban. A kezdeményező ugyanis maga a kancellár, Olaf Scholz volt, akinek hárompárti kormánya a liberális FDP kiválásával már november elején megbukott. A szavazás eredménye délutánra várható, de nem kétséges, hogy az eredmény a Scholz-kormány bukását pecsételi meg.

Mindennek ellenére a délutáni szavazást megelőző beszédében a kancellár nem épp az elmúlt három év kormányzati kudarcairól beszélt, és egyáltalán nem a vesztes politikus benyomását keltette. Éppenséggel az új kezdet szükségességéről, a Németország előtt álló kihívásokról beszélt, ezzel indokolva bizalmi szavazás szükségességét.

Mintegy 25 perces beszédében kevés szó esett a kormánya 2021. decemberi hatalomra lépése óta eltelt három évről, annál több a feladatokról. Így elsők között említette Ukrajna támogatását, ugyanakkor ettől elválaszthatatlanul a biztonság megerősítésének szükségességét. Hangsúlyozta a gazdaság fellendítésének, a beruházások növelésének szükségességét, ennek kapcsán pedig az évtizedek óta érvényben lévő, a hitelek felvételét korlátozó úgynevezett adósságfék megreformálásának feladatát.

Beszédében valójában választási kampányt folytatott annak fényében, hogy ő az SPD kancellárjelöltje az előre hozott választásokra

Scholzot követően a pártok vezetői kaptak szót, mindenekelőtt a többi kancellárjelölt, a február 23-i rendkívüli választások győztesének jósolt kereszténydemokrata Friedrich Merz, valamint a zöldpárti Robert Habeck, az FDP nevében Christian Lindner és az AfD képviseletében Alice Weidel. Nem véletlen, hogy Habeck kivételével rendkívül kemény bírálatokkal illették a bukott kormányt.

A tényleges bizalmi szavazásra ezt követően kerül sor, és annak eredménye, a bizalom megvonása aligha kérdéses. Az eddigi koalíciós partner Zöldek Pártja már jelezte, hogy tartózkodni fog a szavazáson. Az eredmény 16 óra körül várható.

Ezt követően Olaf Scholz azonnal Frank-Walter Steinmeier siet az elnöki palotába. Az államfőt hivatalosan is tájékoztatja a szavazás kimenetéről, és kéri őt a Bundestag feloszlatására, illetve az előre hozott választások időpontjának hivatalos megerősítésére. Mivel az utóbbit gyakorlatilag teljes konszenzus övezi, és azzal korábban az államfő is egyetértett, már csak a parlament feloszlatásának időpontja nem rögzített.

Az elnöknek erre a bizalmi szavazást követően 21 nap áll rendelkezésére. Több hírforrás is megerősítette azt az értesülést, hogy Frank-Walter Steinmeier ezzel kapcsolatban december 27-ben "gondolkodik".