Csaknem egy hónappal a szeptember 29-i parlamenti választások után megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások Ausztriában a hivatalban lévő kancellár, Karl Nehammer vezetésével. Pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nem csekély hátránnyal csak a második helyen végzett a választásokon győztes ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) mögött, de az FPÖ-vel és különösen annak vezetőjével, Herbert Kickllel azonban egyik parlamenti párt sem volt hajlandó együttműködni. Alexander Van der Bellen államfő a hét elején ezt követően döntött úgy, hogy a stabil parlamenti többség biztosítása érdekében – a szokásjogtól eltérően – nem a győztes párt elnökét bízza meg kormányalakítással, hanem a Néppárt elnökét, aki 2021 decembere óta kancellárként van hivatalban.

Karl Nehammer elfogadta a megbízást, és pénteken meg is kezdte az előzetes konzultációkat a lehetséges koalíciós partnerekkel, mindenekelőtt a választáson harmadik helyen végző, nagy hagyományokkal rendelkező Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ). Mivel a két párt együttesen csupán egyetlen mandátumtöbbséggel rendelkezne a Nemzeti Tanácsban, azaz a parlament alsóházában, az államfő által is említett stabil többség biztosítása érdekében egy kisebb párt bevonására van szükség. Ebből kiindulva harmadik koalíciós partnerként vagy az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) vagy pedig az ÖVP eddig koalíciós partnere, a Zöld Párt jöhet szóba. Nehammer a tervek szerint az egyeztetéseket velük folytatja.

A kancellár közvetlenül a tervezett találkozók előtti nyilatkozatában komoly és becsületes tárgyalásokat ígért, emellett olyan "becsületes megoldást" ígért azok számára is, akik "nem ránk szavaztak".

"Ausztriának stabil parlamenti többséggel rendelkező stabil kormányra van szüksége, amely megoldja az ország előtt álló fö kérdéseket" – jelentette ki. Egyidejűleg "védelmébe vette" az államfői döntést újbóli kormányalakítási megbízásáról.

Pénteki nyilatkozatában Karl Nehammer aggodalommal és erős bírálattal szólt arról, hogy szélsőjobboldali csoportok november 9-re Bécsben tüntetésekre szólítottak fel. Németországban és Ausztriában ezen a napon emlékeznek az 1938. november 9-10-i éjszakai zsidóellenes pogromok során az egykor náci Németországban meggyilkolt zsidó áldozatokra. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait lerombolták, illetve felgyújtották. A pártok arra szólították fel Herbert Kickl szabadságpárti elnököt, hogy határolódjon el a tervezett szélsőjobboldali megmozdulástól.

A Nehammer által kezdeményezett előzetes egyeztetésekről annyi szivárgott ki, hogy "első körben" a kancellár és az SPÖ vezetője, Andreas Babler az ország előtt álló legnagyobb kihívásokról cserélt véleményt. A kancellár hangsúlyozta, hogy a Bablerrel való találkozó után még a nap folyamán előzetesen egyeztet a NEOS, illetve a Zöld Párt vezetőjével is.

Ezzel egyidőben már meg is indultak a találgatások, hogy mikorra alakulhat meg, és a stabil többség érdekében melyik párt alakítja Ausztria új kormányát. Az ORF által idézett elemzők szerint az új kormány az év végéig minden bizonnyal megalakulhat, és az ÖVP és az SPÖ mellett a NEOS pártjából áll majd. A választásokon a NEOS csekély többséggel előzte meg a Zöld Pártot, és programjában több a közös nevező a nagyobb pártokéval.

Ez az első hárompárti koalíció lenne Ausztria háború utáni történetében.