Mint arról az Infostart is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak arról beszélt, hogy jövő év január 1-jétől leállítják a szállítást a Barátság kőolajvezetéken át. Arra hivatkozott, hogy az uniós országoknak egy EU-rendelet miatt diverzifikálniuk kell kőolaj- és földgáz-szállításukat, illetve hogy Oroszország ebben már amúgy sem játszik olyan nagy szerepet.

A Mol az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy a vállalat ebben a témában nem kapott semmilyen jelzést. Az ukrán féllel továbbra is meglévő és jó üzleti kapcsolatuk van, valamint a szállítások is folyamatosak. A csehek szerint számukra nem jelentene gondot a leállás.

A Barátság kőolajvezetéken Oroszország felől érkezik kőolaj Magyarország, Szlovákia, illetve Csehország felé. A Mol két nagy belső finomítójának (Dunai Finomító, pozsonyi finomító) a legfőbb kőolajellátási forrása jelenleg a Barátság kőolajvezeték.

Mint az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője elmondta, Podoljak bejelentése alapvetően arról szól, hogy

Ukrajna ezt a vezetéket orosz kőolaj tranzitjára nem kívánja a jövőben használni.

Szerinte még "benne van még a pakliban", hogy esetleg más eredetű kőolaj érkezhet a Barátságon. Emlékeztetett, ez Ukrajna számára is bevételi forrás, bár az utóbbi időszakban a jelentősége valóban erőteljesen csökken.

A Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj kiváltásával kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarországra, illetve a Mol finomítóiba szállítanak az Adria vezetéken keresztül is, amely a horvátországi Omisalj kikötőjéből biztosít tengeri forrásból kőolajat.

"Ezzel mind a százhalombattai Dunai Finomítót, mind pedig a pozsonyi finomítót el lehet látni. A probléma abban van, hogy az Adria kőolajvezeték kapacitása jelenleg nem teljesen alkalmas arra, hogy kiváltsa azt a mintegy 11 millió tonnás éves mennyiséget, amit a Mol-csoport Oroszországtól vásárol. Emellett a Molnak magának is vannak olyan beruházási kötelmei, projektjei, amelyek még nem valósultak meg, és amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy teljes mértékben pótolni lehessen az orosz kőolajat tengeri forrásból.

A Mol korábban azt nyilatkozta, hogy 2026 végére lesz kész ezekkel a projektekkel,

és ha jelenleg kellene leválnia teljesen erről az orosz olajról, akkor a 100 százalékos kapacitáskihasználtságát nagyjából 80 százalékra kellene csökkentenie amiatt, hogy teljes mértékben most nem alkalmas az Adria ennek a kőolajmennyiségnek a pótlására" – fejtette ki Pletser Tamás.

A szakértő szerint ennek érezhető hatása lenne a magyar piacra, valószínűleg drágulást okozna, ugyanis a Mol nem tudna akkora mennyiségű terméket finomítani, mint amennyire a piacnak szüksége van. A különbséget valószínűleg más úton kellene behozni, tehát például vasúton vagy közúton szállítanák a finomított termékeket, tehát dízelt és benzint nagyobb mennyiségben Magyarországra. Ennek viszont magasabb a költsége, ami pedig álláspontja szerint

a magyar piacon 5-10 százalékkal emelné az árakat.

Ez egyébként a mai árak szerint 30-50 forintos drágulást jelentene.

További kérdés a horvátokkal való megállapodás. Velük jellemzően egyéves szerződések köttetnek. A mostani 2-3 millió tonnányi kőolaj szállításáról szól, és idén év végén lejár. Vagyis a Mol-csoportnak egy új szerződést kell 2025. január 1-jétől kötnie, és nyilvánvalóan jóval nagyobb mennyiségre.

"Ebben az esetben pozícióban van a horvát fél, de hogy ezt ők mennyire fogják érvényesíteni, azt nehéz megjósolni. Ez nemcsak gazdasági kérdés, de valószínűleg politikai is" – emelte ki.

Ukrán közlés szerint a Barátság olajvezetéket tehát 2025. január 1-jén állítják le. Addig még sok minden történhet, politikai és üzleti egyezkedések is jöhetnek. Ezzel együtt Pletser Tamás szerint az a valószínűbb, hogy akkor le is áll a vezeték.

"Ez nem egy előjel nélküli lépés, a Lukoil orosz olajcég szankciója tulajdonképpen ennek az előszele volt. Illetve 2022 óta, amióta elindult az orosz invázió Ukrajna felé, folyamatosan napirenden van az, hogy az EU-s tagállamok leváljanak az orosz kőolajról, és ezt egyébként a Mol-csoport is jól tudta, nem véletlenül indította el a leválási projekteket. Azt gondolom, hogy

nagyobb eséllyel fog január 1-jével teljes mértékben leállni ez a tranzitszállítás Ukrajnán keresztül, mintsem hogy nem. Az lehetséges, hogy még valamifajta haladékot lehet kérni az ukránoktól.

Emellett mindenképpen fel kell gyorsítani a horvátokkal való tárgyalást, a velük való egyezséget, hiszen a jövőben ez lesz az alapvető kőolajellátási útvonala hazánknak" – értékelt az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Négy hónap van felkészülni arra, hogy 2025-ben mind a mennyiséget, mind az árat illetően megfelelő maradjon Magyarország kőolaj-, illetve finomított termék ellátása. Ez Pletser Tamás szerint megoldható, de ehhez úgy a Molnak, mint az import összes szereplőjének lépéseket kell tennie. Valószínűnek tartja, hogy a Molnak is fel kell gyorsítania a leválási projektjeit, illetve sürget a megegyezés Horvátországgal az Adria kőolajvezeték, valamint az Omisai terminál és kikötő használatáról. Szerinte

nem egy évre kellene most már megállapodni, hanem jó pár évre előre, és egyéb kérdéseket is tisztázni kellene Horvátországgal, ami például energetikai szempontból vitás még a két ország között.

Pletser Tamás nem tart üzemanyaghiánytól, mert a helyzetet a piac meg fogja tudni oldani.

"Az nagyon fontos, hogy amíg piaci viszonyok vannak, addig nincs ellátási probléma. Ha a piaci viszonyok mellett kicsi a kínálat vagy nagy a kereslet, az nagyobb árat jelent, de nem jelent ellátási problémát. Ezért szerintem az árak emelkedésére lehet inkább számítani, mintsem arra, hogy nem lesz termék" – összegzett.