Infostart.hu
eur:
382.59
usd:
326.55
bux:
124526.05
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Budapest, 2023. október 17.Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója előadást tart a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 rendezvényen a Hotel Marriott Budapest szállodában 2023. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hernádi Zsolt: minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelel a tranzitmegállapodásunk

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint "nagyot ment" a szlovák és a magyar politika azért, hogy az EU megértse, milyen feltételei vannak az európai energiabiztonságnak, ugyanakkor megérti, hogy a nyugat le akar válni az "agresszor" nyersanyagáról.

Interjút adott az Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója azok után, hogy az olajtársaság tető alá hozta a megállapodást az orosz olaj átvételéről a belarusz-ukrán határon, így a nyersanyag Ukrajnán át magyar tulajdonként "utazik" tovább Magyarország felé, megfelelő biztosítás mellett, a Barátság vezetéken át.

Hernádi Zsolt szerint az orosz és az ukrán üzleti partnereknek is érdekük, hogy ez a szállítás hosszú távon fennmaradjon, a Lukoil-ügy ezzel lezártnak tekinthető, a magyar és a szlovák politika "kiváló munkát végzett", a Barátság vezeték működ(tet)ését pedig nem fenyegeti veszély.

Felidézte, az orosz Lukoil leánycége, a Litasco - amely a magyarokkal szerződésben volt - már júliusban leállította a szállítást amiatt, mert félt, az ukránok ráteszik a kezüket a szállítmányokra, és sok millió dolláros vita kezdődik emiatt. A Mol vészmegoldásként akkor egyéb - orosz - termelőkhöz fordult, és a hazai stratégiai készlethez is hozzá kellett nyúlni, ám "az olajkereskedelem ad hoc módon nem tud működni", meg kellett oldani a dolgot hosszú távon is.

Hogy mekkora kockázatot jelent egy háborúzó ország területén "áthordani" az olajat, arról azt mondta, nyilván ezt a kockázatot eddig az orosz szállítók viselték, de most ezt "vállalni kell".

Az új megállapodások - mint kijelentette - "minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelelnek".

"És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet" - tette hozzá, értve ugyanakkor, hogy "nyugati érdeknek" tűnik, hogy az "agresszor" energiahordozóiról le kell válni, akkor is, ha nem reális. "A háborút nem mi indítottuk, a háborús szankciókat nem mi hoztuk. A mi felelősségünk, hogy megfelelve minden jogszabálynak biztosítsuk az energiaellátás zavartalan működését" - magyarázta. Szerinte "az egész régió letérdelne" orosz energiahordozó nélkül.

Reagált azon szakértői véleményekre is, amelyek szerint a Mol kiválthatná az orosz olajat, ha akarná, csak épp drágábban.

"A mi finomítónk technológiáját az orosz kőolajmixre alakították ki. Ez a technikai optimum. Minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél, mert nehezebb és költségesebb a finomítása. Nem nagyon van más technikai választásunk – egyelőre."

A horvát kapcsolatról is beszélt, azt mondta, a kapacitással kapcsolatban sok a bizonytalanság, mert bár a déli szomszéd állítja, el tudja látni technikailag Magyarországot és Szlovákiát is, ezt a kapacitást még soha nem próbálták ki a horvátok, az ígért kapacitásbővítő beruházást pedig nem valósították meg.

"Pár órás tesztek eredményeit szorozzák fel és abból feltételezik az egész éves teljesítményt" - említette. "Egész más feladat elkészíteni egy rántottát négy tojásból hétvégén a családnak, vagy rántottát készíteni egy hadseregnek az év minden napján" - hozta fel példaként.

A Barátság vezetékkel tehát hosszú távon számolnak, hiányától viszont nem is Magyarország, hanem Csehország szenvedne elsősorban, amely a diverzifikációval 10 év hátrányban van, most az olasz vonalra "álltak rá", ráadásul kulcsvállalata nincs is nemzeti kézben, a lengyelek irányítanak ott.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

A Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy hiába húzta be látszólag a féket Donald Trump Grönland-ügyben, az EU-s vezetők mégis megtartják a nem hivatalos csúcstalálkozójukat, aminek akár egy, a közös gazdaság- és védelempolitikára is hatást gyakorló nyilatkozattétel, illetve akár egy EU-Egyesült Királyság közeledés is lehet az eredménye.

Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó

Rendkívüli érdeklődés övezte a sajtótájékoztatón a rezsistopot, a lakosságnak nem lesz tennivalója az érvényesítéshez, de a végleges csomag kidolgozására a kormány kér még egy hetet. A Nemzeti Petícióra is több kérdés irányult, ugyanígy a Béketanács és Kapitány Istvánt tiszás szerepvállalása is nagy érdeklődést váltott ki.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×