Trükkös módszerrel utaznak haza a nyári időszakra a Németországban élő, menedékkérelemmel érkezett afgánok, akik éppen arra hivatkozva hagyták el Afganisztánt, hogy üldözik őket - írja az Index. A cselt a német RTL Deutschland médiavállalat leplezte le, de korábban már a közösségi médiumokra, például TikTok-ra is kerültek ki olyan felvételek, melyeken hazalátogató menedékkérők számolnak be otthoni élményeikről.

A közelmúltig nem volt tisztázott, hogy hogyan sikerül bejutniuk Afganisztánba úgy, hogy a Németországba való visszatéréskor se legyen gond a belépéssel.

A riportból kiderült, hogy a hazalátogató afgánok úti célként Iránt jelölik meg, és onnan utaznak tovább Afganisztánba.

Ehhez vízumra van szükség, amit az erre szakosodott német utazási irodák állítanak ki. Ezt még az afgán hatóságok is lepecsételik, de a menekültek útleveleibe úgy kerülnek be, hogy onnan könnyen el tudják távolítani, így nem marad nyoma annak, hogy visszatértek hazájukba, mióta elhagyták azt.

Az ügy felháborodást keltett Németországban, Joachim Stamp, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa szerint az afgánok csupán nyaralni járnak haza, egyúttal sürgette, hogy akikről kiderült, visszajárnak Afganisztánba, vonják meg a menekültstátust és toloncolják ki őket az országból, ahogyan azt a német törvények is előírják.

Thorsten Frei, a CDU/CSU bel- és jogpolitikai képviselőcsoportjának alelnöke is felháborodását fejezte ki, felidézve, hogy a szövetségi kormánynál érdeklődtek arról, hány tartózkodási engedélyt vontak vissza a származási országokban való nyaralás miatt, a válasz viszont az volt, hogy a kormány nem tud pontos adatokat szolgáltatni, mert nem vezetnek róla statisztikát. Nancy Faeser német szövetségi belügyminiszter szerint az ügy nem a tárca, hanem a helyi bevándorlási hatóságok felelőssége.

Az önmagában nem illegális, hogy a Németországba menekült afgánok elhagyják az országot, viszont a számukra kiállított Blue Pass okmány egyik kritériuma, hogy nem utazhatnak vissza a származási országukba

- írják. A másik feltétel, hogy a célország aláírója legyen az 1951-es genfi menekültügyi egyezménynek. Afganisztán 2005-ben aláírta ezt, azonban mivel származási ország, kiesik az afgán menekültek listájáról. Iránba ellenben legálisan beutazhatnak.

További nehezítő körülmény, hogy Afganisztánt a német külügyminisztérium nem sorolja a javasolt úti célok közé, és a berlini kormány folyamatosan arra kéri a német állampolgárokat, hogy hagyják el az országot. A minisztérium arra is figyelmeztet, hogy a 2021-es tálib hatalomátvétel óta nincs nagykövetség Kabulban, így nem tudnak támogatást biztosítani az ott tartózkodóknak.

Afgán vízumot a legegyszerűbben utazási irodákon keresztül lehet beszerezni, különösen, mióta a tálibok bejelentették, megszakítják a kapcsolatot a régi kormányhoz hű képviseletekkel és nem fogadják el az általuk kiállított vízumokat, útleveleket, egyéb dokumentumokat.

A német lap riportjából kiderül, hogy munkatársaik is megpróbáltak beszerezni kettős vízumot, amivel az afgánok hazautaznak. Egy szolgáltató készségesen állt rendelkezésükre, azonnal felajánlották a vízumot és biztonságos módszerként beszélt az Iránon keresztül történő afganisztáni hazautazásról.

Más irodák alkalmazottai szájából pedig olyan, az afgánok számára biztató megnyilvánulások hangzottak el, mint például "a németek nem vesznek észre semmit", "Németország erről nem tud semmit".

Néhány iroda munkatársa azt is elismerte, hogy nagy számban alkalmazott gyakorlatról van szó, pontos számot azonban nem tudtak mondani. Volt, ahol havi több száz emberről számoltak be, más szolgáltató napi 20-30 embert említett. Hozzáteszik, az egyértelmű, hogy sokan élnek a gyakorlattal, különösen, ha olyan országokat is hozzávesznek, mint Szíria.

A kitoloncolások elmaradásának ügye már a politikai színtéren is nagy figyelmet kapott. Jens Spahn, a CDU alelnöke arra figyelmeztetett, az irreguláris migráció még több erőszakot hoz Németországba, az elmúlt időszakok támadásaira reagálva pedig rámutatott, olyan elkövetőkről van szó, akiket nem szabadott volna beengedni. Berlin részéről már az is felmerült, tárgyalnának a tálibokkal, akik nyitottak is lennének az afgán bűnözők visszafogadására, ám annak feltétele, hogy elismerjék a tálibokat, mint Afganisztán vezetőit - írja a lap.