Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Tim Walz minnesotai kormányzó, Kamala Harrisnak, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltjének alelnökjelöltje beszédet mond első közös kampányrendezvényükön Philadelphiában 2024. augusztus 6-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/DAVID MUSE

Amerikai elnökválasztás: Tim Walz hivatalosan is elfogadta az alelnökjelöltséget

A minnesotai kormányzó hivatalosan is elfogadta a Demokrata Párt chicagói elnökjelölő konvencióján, hogy pártja őt indítja alelnökjelöltként Kamala Harris elnökjelölt mellett a novemberi amerikai elnökválasztáson.

Beszédében Walz kijelentette, hogy a jelöltség "élete nagy megtiszteltetése". Hangoztatta, hogy a közelgő elnökválasztáson meg kell védeni azokat a szabadságjogokat, amelyeket Donald Trump republikánus elnökjelölt "támadás alá vont".

"Amerikának olyan országnak kell lennie, ahol a gyerekek nem éheznek, ahol az egészségügyi ellátás és a lakhatás emberi jog, és ahol a kormányzat távol tartja magát az emberek hálószobájától" - mondta Walz, aki szerint Trump győzelmével csak a gazdagok és a legszélsőségesebb gondolkodásúak járnának jól. Azt mondta, a választóknak meg kell érteniük, hogy Trump elképzelései nemcsak "furák", hanem "helytelenek és veszélyesek".

A 60 éves Tim Walz alelnökjelöltté válása előtt viszonylag kevéssé volt ismert országosan.

Politikai elemzők úgy vélik, azért eshetett rá a választás, mert a Demokrata Párt azt reméli, az ő személyével sok szavazatot nyerhetnek el a Középnyugat kulcsfontosságú csatatér-államaiban, vagyis azokban az ingadozó államokban, ahol rendszerint nem jellemzően republikánusokra vagy demokratákra voksolnak az emberek, hanem politikai rokonszenvük és választásuk az aktuális helyzetnek megfelelően alakul.

Az őt támogató demokrata pártiak úgy vélik, Tim Walz a férfiasság modellalakja a modern Amerikában: olyan férfi, akinek nem okoz gondot, ha egy nő a felettese, aki képes a saját "fehér privilégiumát" arra használni, hogy elősegítse színes bőrű nők előmenetelét és harcba szálljon a reproduktív jogokért, de emellett szeret vadászni, horgászni és autót szerelni is. A Demokrata Párt stratégái szerint Walz vonzereje nagyrészt a nők melletti kiállásában rejlik, illetve abban, hogy támogató szerepre törekszik Kamala Harris mellett, és úgy teszi hozzá energiáit a kampányhoz, hogy közben nem akarja átvenni az irányítást és uralni a helyzetet.

A republikánusok élesen támadták Walzot katonai karrierjével kapcsolatos állításai, gazdasági intézkedései és az LMBTQ-mozgalmak támogatása miatt.

Stephen Miller, Donald Trump tanácsadója "Tampon Timként" kezdte gúnyolni a kormányzót amiatt, hogy a kormányzó korábban elrendelte: a minnesotai iskoláknak a mosdókban biztosítani kell intim betéteket és tamponokat. Karoline Leavitt, Trump kampányszóvivője úgy fogalmazott, hogy Walz "megszállottan akarja a legszélesebb körben elterjeszteni Kalifornia veszélyesen liberális elképzeléseit".

Kamala Harris csütörtökön, az elnökjelölő konvenció zárónapján mond beszédet, amely a chicagói rendezvény nagyszabású fináléja lesz. Harrist gyorsított eljárásban választotta elnökjelöltté a Demokrata Párt Joe Biden jelenlegi elnök visszalépése után, augusztus elején a konvención szavazati joggal bíró delegáltak már előrehozott internetes voksoláson szavaztak. Így a hétfőn kezdődött négynapos konvenció formalitássá vált eredeti célja, az elnökjelölt kiválasztása tekintetében, kedden a résztvevők egy pusztán ceremoniális szavazás keretében nyilvánították Harrist hivatalosan a párt elnökjelöltjévé.

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×