Infostart.hu
eur:
388
usd:
334.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
2024. július 4-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnökről (b) és Kamala Harris alelnökről a függetlenség napi tűzijáték után a washingtoni Fehér Ház erkélyén. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Újabb részletek derültek ki – így gondolta meg magát vasárnap Joe Biden

A BBC az amerikai elnökhöz közeli források lapján rakta össze, hogyan született meg a döntés arról, hogy Joe Biden visszalép az újabb jelöléstől.

Joe Biden az elmúlt hetekben még ragaszkodott ahhoz, hogy versenyben maradjon, noha a Demokrata Párton belül egyre nagyobb nyomás nehezedett rá azért, hogy visszalépjen – írja a BBC, amelynek Bidenhez közel álló források meséltek arról, mi vezetett az elnök döntéséhez.

Az elnök segítői még szombaton is azon a kampánymenetrenden dolgoztak, amelyet Biden a Fehér Házba való jövő heti visszatérése után folytathatott volna. Az elnök a koronavírus miatt a Delaware keleti partján lévő tengerparti házában lábadozott, de ragaszkodott ahhoz, hogy még mindig indul. Állítólag dühösen fogadta, amikor egyes demokraták a nyilvánosságban próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy lépjen vissza – idézi a cikket a Telex.

Vasárnap reggelre az elnök meggondolta magát

– mondták névtelenséget kérő források. Biden szombat este „elkezdte fontolgatni”, hogy visszalépjen-e, ami 50 éves politikai pályafutásának egyik legnehezebb döntése volt. A BBC azt írja, hogy aznap Biden leült beszélni egy szűk tanácsadói körrel, amelynek tagja volt Steve Richetti, egyik legközelebbi tanácsadója, Mike Donilon, a vezető stratégája, Annie Tomasini, a kabinetfőnök helyettese és Anthony Bernal, a first lady, Jill Biden kabinetfőnöke. Biden és segítői átnézték az új közvélemény-kutatási adatokat, és megvitatták, hogy le tudja-e győzni Donald Trumpot a jelenlegi állás szerint. Az új adatokkal és a párton belüli nyomással szembesülve a visszalépés mellett döntöttek. Donilonnal közösen szövegezték meg a visszalépésről szóló nyilatkozatot, míg Richetti a bejelentés terjesztésének és a többi munkatárs tájékoztatásának részletein dolgozott.

A BBC szerint Biden vasárnap reggel hozta meg a végső döntést arról, hogy visszalép. Ekkor felhívta Jeff Zients kabinetfőnököt, Jen O'Malley Dillon kampányfőnökét és Kamala Harris alelnököt, hogy tájékoztassa őket. Vasárnap délután az elnök videóhívást tartott a Fehér Ház és a kampány legfőbb munkatársaival, köztük Anita Dunnnal, aki a Fehér Ház kommunikációs stratégiáját irányítja.

Vasárnap az X-en közzétett közleményében jelentette be Joe Biden amerikai elnök, hogy visszalép a jelöltségtől, nem indul a november 5-i elnökválasztáson.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×