Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
A videofelvételről készült képen Joe Biden,  a demokraták várható elnökjelöltje (b) videokonferencia keretében beszél a demokraták négynapos elnökjelöltállító konvenciójának első napján 2020. augusztus 17-én. Az eseménynek a Wisconsin állambeli Milwaukee egyik konferenciaközpontja adott otthont.
Nyitókép: MTI/EPA/Democratic National Convention

Szakértő: Joe Biden visszalépése után olyan folyamat jön, amely nem igazán demokratikus

Joe Biden amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy visszalép az újabb elnökjelöltségtől. A következő hetek várható eseményeiről az InfoRádió Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Joe Biden demokrata elnökjelölti visszalépésével szinte precedens nélküli helyzetben vagyunk.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban hétfő reggel azt mondta, Joe Biden bejelentésekor megnevezte Kamala Harris alelnököt, akit ő maga helyett jelöltként támogat.

"Többen felszólaltak, mind a demokrata képviselők, mind kongresszusi képviselők, szenátorok, illetve a Demokrata Párt Nemzeti Bizottsága, tehát amely végül is a pártot országos szinten szervezi és működteti, sőt korábbi politikusok, mint például Bill Clinton vagy Hillary Clinton is, hogy támogatják Kamala Harrist" - tette egyértelművé a szakértő, aki szerint már most azon spekulálnak, hogy Kamala Harris alelnökjelöltje ki lehet, de erről még nagyon korai beszélni.

Lényegében szerinte az várható, hogy a delegáltak, akik augusztusban a Demokrata Párt nemzeti konvencióján szavaznak arról, hogy kit jelöl a párt, most formálisan is be kell lépniük Kamala Harris vagy valaki más mögé, akit támogatnak.

Tehát biztos tudás nincs arról, hogy Kamala Harris lesz a demokrata elnökjelölt, ez mindőssze egy valószínűség. "Ezen a ponton igazából már semmi sem biztos, csak képlékeny. Még azt is pedzegették a demokraták, hogy a chicagói nemzeti konvenciót megelőzően a 4700 delegált valamiféle online platformon próbálnak meg szavazni, merthogy ugye az összes eddigi előválasztás alapján lényegében Joe Biden volt a delegáltak 99 százalékának a favoritja vagy jelöltje" - hívta fel a figyelmet.

De attól, hogy Biden Harrist támogatja, még nem kerül át minden támogatás automatikusan Harrisre, nem is köteles mindenki "átszavazni" rá.

Ismert, legutóbb 1968-ban Lyndon B. Johnson volt az, aki hasonlóan lépett vissza a jelöltségtől.

"Nagyon sok a párhuzam. 1968-ban ugyanígy Chicagóban votl a nemzeti konvenció, akkor is zajlott háború párhuzamosan, és különböző társadalmi feszültségek is voltak. A jelölt végül egy pártelit által támogatott politikus volt, Hubert Humphrey. Ami most zajlik, sok mindent sugall, csak stabilitást nem" - mutatott rá Csizmazia Gábor.

Arról, hogy jelöltet találni elég lesz-e négy hét, arról azt mondta,

gyakorlatilag az számít legkevésbé most, hogy az emberek kit támogatnak, így a folyamat most nem igazán lesz demokratikus.

"Pillanatnyilag most ott vagyunk, hogy olyan nevek kerülnek elő, köztük Harrisé, amelyekre érdemben szavazók nem igazán voksoltak, de a következő négy hétben muszáj lesz megválaszolni a legfontosabb kérdést" - figyelmeztetett.

Nem tartja valószínűnek, hogy eltolnák a konvenciót, de "ezen a ponton azért minden elképzelhető".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy nevek nem álltak még ki nyíltan Harris mögött, köztük Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője sem, ugyanígy Hakeem Jeffries sem, aki a demokraták kongresszusi - alsóházi - vezetője; de minél több nagy név áll tényleg mögé, annál stabilabb lehet Kamala Harris helyzete az augusztus 19-i konvencióig.

Csizmazia Gábor elmondta még, pár hete még elképzelhetetlen volt, hogy saját pártelitje buktatja meg Joe Bident, "arany ejtőernyőt kapott", kompenzációt, amiről utólag megtudjuk, mi az.

Harris helyzetét majd a különböző nagyobb nevek helyezkedésekor lehet látni, ami biztos, hogy Kamala Harris igen sokakkal találkozhatott az elmúlt 24 órában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Donald Trump amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai–övezet valamennyi palesztin fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A folyamat azóta alig halad. Bár most úgy tűnik, hogy a Hamász hajlandó megtenni az első lépést, Izrael a belföldi választási kampány miatt húzza az időt.

Már az osztrákok is menekülnek a tűz elől

Tűz ütött ki pénteken egy kelet-ausztriai erdőségben, a közeli településről mintegy százötven embert kimenekítettek, mintegy 100 méternyire a lángoktól - jelentette az ORF.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent hozzá van szokva a jegybankok elleni vakmerő fogadásokhoz. Korábban a Soros Fund Managementnél dolgozott – annál a fedezeti alapnál (hedge fund), amely az 1992-es fontválság idején arról vált híressé, hogy „bedöntötte” a Bank of Englandet. Július végén azonban Bessent az ellenkező irányba fogadott: egy jegybank oldalára állt annak devizája védelmében. Hozzányúlt az Egyesült Államok devizatartalékaihoz, hogy segítse a Bank of Japant (BoJ) a jenvásárlásban, miután a japán deviza 1986 óta először gyengült a dollárral szemben a 163-as szint fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×