Infostart.hu
eur:
385.01
usd:
328.63
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
A videofelvételről készült képen Joe Biden,  a demokraták várható elnökjelöltje (b) videokonferencia keretében beszél a demokraták négynapos elnökjelöltállító konvenciójának első napján 2020. augusztus 17-én. Az eseménynek a Wisconsin állambeli Milwaukee egyik konferenciaközpontja adott otthont.
Nyitókép: MTI/EPA/Democratic National Convention

Szakértő: Joe Biden visszalépése után olyan folyamat jön, amely nem igazán demokratikus

Joe Biden amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy visszalép az újabb elnökjelöltségtől. A következő hetek várható eseményeiről az InfoRádió Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Joe Biden demokrata elnökjelölti visszalépésével szinte precedens nélküli helyzetben vagyunk.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban hétfő reggel azt mondta, Joe Biden bejelentésekor megnevezte Kamala Harris alelnököt, akit ő maga helyett jelöltként támogat.

"Többen felszólaltak, mind a demokrata képviselők, mind kongresszusi képviselők, szenátorok, illetve a Demokrata Párt Nemzeti Bizottsága, tehát amely végül is a pártot országos szinten szervezi és működteti, sőt korábbi politikusok, mint például Bill Clinton vagy Hillary Clinton is, hogy támogatják Kamala Harrist" - tette egyértelművé a szakértő, aki szerint már most azon spekulálnak, hogy Kamala Harris alelnökjelöltje ki lehet, de erről még nagyon korai beszélni.

Lényegében szerinte az várható, hogy a delegáltak, akik augusztusban a Demokrata Párt nemzeti konvencióján szavaznak arról, hogy kit jelöl a párt, most formálisan is be kell lépniük Kamala Harris vagy valaki más mögé, akit támogatnak.

Tehát biztos tudás nincs arról, hogy Kamala Harris lesz a demokrata elnökjelölt, ez mindőssze egy valószínűség. "Ezen a ponton igazából már semmi sem biztos, csak képlékeny. Még azt is pedzegették a demokraták, hogy a chicagói nemzeti konvenciót megelőzően a 4700 delegált valamiféle online platformon próbálnak meg szavazni, merthogy ugye az összes eddigi előválasztás alapján lényegében Joe Biden volt a delegáltak 99 százalékának a favoritja vagy jelöltje" - hívta fel a figyelmet.

De attól, hogy Biden Harrist támogatja, még nem kerül át minden támogatás automatikusan Harrisre, nem is köteles mindenki "átszavazni" rá.

Ismert, legutóbb 1968-ban Lyndon B. Johnson volt az, aki hasonlóan lépett vissza a jelöltségtől.

"Nagyon sok a párhuzam. 1968-ban ugyanígy Chicagóban votl a nemzeti konvenció, akkor is zajlott háború párhuzamosan, és különböző társadalmi feszültségek is voltak. A jelölt végül egy pártelit által támogatott politikus volt, Hubert Humphrey. Ami most zajlik, sok mindent sugall, csak stabilitást nem" - mutatott rá Csizmazia Gábor.

Arról, hogy jelöltet találni elég lesz-e négy hét, arról azt mondta,

gyakorlatilag az számít legkevésbé most, hogy az emberek kit támogatnak, így a folyamat most nem igazán lesz demokratikus.

"Pillanatnyilag most ott vagyunk, hogy olyan nevek kerülnek elő, köztük Harrisé, amelyekre érdemben szavazók nem igazán voksoltak, de a következő négy hétben muszáj lesz megválaszolni a legfontosabb kérdést" - figyelmeztetett.

Nem tartja valószínűnek, hogy eltolnák a konvenciót, de "ezen a ponton azért minden elképzelhető".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy nevek nem álltak még ki nyíltan Harris mögött, köztük Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője sem, ugyanígy Hakeem Jeffries sem, aki a demokraták kongresszusi - alsóházi - vezetője; de minél több nagy név áll tényleg mögé, annál stabilabb lehet Kamala Harris helyzete az augusztus 19-i konvencióig.

Csizmazia Gábor elmondta még, pár hete még elképzelhetetlen volt, hogy saját pártelitje buktatja meg Joe Bident, "arany ejtőernyőt kapott", kompenzációt, amiről utólag megtudjuk, mi az.

Harris helyzetét majd a különböző nagyobb nevek helyezkedésekor lehet látni, ami biztos, hogy Kamala Harris igen sokakkal találkozhatott az elmúlt 24 órában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.
Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Az ismét fellobbanó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek hatására kockázatkerülőbbé vált a piac, az ázsiai tőzsdék többnyire lekövették a tegnapi amerikai esést, Európában pedig iránykeresés jöhet a hét eleji lejtmenet után. A menedékeszközök eközben jól teljesítenek, az arany ára új csúcsra emelkedett. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×