Infostart.hu
eur:
363.26
usd:
325.94
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
A videofelvételről készült képen Joe Biden,  a demokraták várható elnökjelöltje (b) videokonferencia keretében beszél a demokraták négynapos elnökjelöltállító konvenciójának első napján 2020. augusztus 17-én. Az eseménynek a Wisconsin állambeli Milwaukee egyik konferenciaközpontja adott otthont.
Nyitókép: MTI/EPA/Democratic National Convention

Szakértő: Joe Biden visszalépése után olyan folyamat jön, amely nem igazán demokratikus

Joe Biden amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy visszalép az újabb elnökjelöltségtől. A következő hetek várható eseményeiről az InfoRádió Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Joe Biden demokrata elnökjelölti visszalépésével szinte precedens nélküli helyzetben vagyunk.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban hétfő reggel azt mondta, Joe Biden bejelentésekor megnevezte Kamala Harris alelnököt, akit ő maga helyett jelöltként támogat.

"Többen felszólaltak, mind a demokrata képviselők, mind kongresszusi képviselők, szenátorok, illetve a Demokrata Párt Nemzeti Bizottsága, tehát amely végül is a pártot országos szinten szervezi és működteti, sőt korábbi politikusok, mint például Bill Clinton vagy Hillary Clinton is, hogy támogatják Kamala Harrist" - tette egyértelművé a szakértő, aki szerint már most azon spekulálnak, hogy Kamala Harris alelnökjelöltje ki lehet, de erről még nagyon korai beszélni.

Lényegében szerinte az várható, hogy a delegáltak, akik augusztusban a Demokrata Párt nemzeti konvencióján szavaznak arról, hogy kit jelöl a párt, most formálisan is be kell lépniük Kamala Harris vagy valaki más mögé, akit támogatnak.

Tehát biztos tudás nincs arról, hogy Kamala Harris lesz a demokrata elnökjelölt, ez mindőssze egy valószínűség. "Ezen a ponton igazából már semmi sem biztos, csak képlékeny. Még azt is pedzegették a demokraták, hogy a chicagói nemzeti konvenciót megelőzően a 4700 delegált valamiféle online platformon próbálnak meg szavazni, merthogy ugye az összes eddigi előválasztás alapján lényegében Joe Biden volt a delegáltak 99 százalékának a favoritja vagy jelöltje" - hívta fel a figyelmet.

De attól, hogy Biden Harrist támogatja, még nem kerül át minden támogatás automatikusan Harrisre, nem is köteles mindenki "átszavazni" rá.

Ismert, legutóbb 1968-ban Lyndon B. Johnson volt az, aki hasonlóan lépett vissza a jelöltségtől.

"Nagyon sok a párhuzam. 1968-ban ugyanígy Chicagóban votl a nemzeti konvenció, akkor is zajlott háború párhuzamosan, és különböző társadalmi feszültségek is voltak. A jelölt végül egy pártelit által támogatott politikus volt, Hubert Humphrey. Ami most zajlik, sok mindent sugall, csak stabilitást nem" - mutatott rá Csizmazia Gábor.

Arról, hogy jelöltet találni elég lesz-e négy hét, arról azt mondta,

gyakorlatilag az számít legkevésbé most, hogy az emberek kit támogatnak, így a folyamat most nem igazán lesz demokratikus.

"Pillanatnyilag most ott vagyunk, hogy olyan nevek kerülnek elő, köztük Harrisé, amelyekre érdemben szavazók nem igazán voksoltak, de a következő négy hétben muszáj lesz megválaszolni a legfontosabb kérdést" - figyelmeztetett.

Nem tartja valószínűnek, hogy eltolnák a konvenciót, de "ezen a ponton azért minden elképzelhető".

Arra is felhívta a figyelmet, hogy igen nagy nevek nem álltak még ki nyíltan Harris mögött, köztük Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője sem, ugyanígy Hakeem Jeffries sem, aki a demokraták kongresszusi - alsóházi - vezetője; de minél több nagy név áll tényleg mögé, annál stabilabb lehet Kamala Harris helyzete az augusztus 19-i konvencióig.

Csizmazia Gábor elmondta még, pár hete még elképzelhetetlen volt, hogy saját pártelitje buktatja meg Joe Bident, "arany ejtőernyőt kapott", kompenzációt, amiről utólag megtudjuk, mi az.

Harris helyzetét majd a különböző nagyobb nevek helyezkedésekor lehet látni, ami biztos, hogy Kamala Harris igen sokakkal találkozhatott az elmúlt 24 órában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Megjött a hét legjobban várt adata - Azonnal reagálnak a piacok!

Megjött a hét legjobban várt adata - Azonnal reagálnak a piacok!

Történelmi eladási hullám söpört végig csütörtökön az amerikai tőzsdéken, az AI-részvények zuhanása pedig példátlan vagyonvesztést okozott. Az S&P 500 vállalatainak összesített piaci értéke egyetlen nap alatt mintegy 2900 milliárd dollárral csökkent, amire korábban még nem volt példa. A pánikhangulat péntek reggelre Ázsiát is elérte: a japán tőzsde több mint 6, a dél-koreai Kospi pedig több mint 8 százalékos mínuszban is járt, utóbbinál a kereskedést is fel kellett függeszteni. Délután fontos munkaerőpiaci adatok jöttek Amerikából, melynek hatására leszúrt az arany, és erősödni kezdett a dollár. Alapavetően azonban nem változtatta meg a piaci hangulatot a mostani adatközlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×