Hivatalosan hét országból kell választott képviselőknek összeállni, hogy frakciót alakíthassanak az Európai Parlamentben, az új szabályok szerint pedig 23 képviselő minimum kell egy ilyen formációhoz – tette világossá az InfoRádió megkeresésére Kalas Vivien. A Szuverenisták elnevezésű kezdeményezés megfelel a követelményeknek, így ennek lehet tagja a június 9-i választáson mandátumhoz jutott Mi Hazánk-képviselő is.

"Hét-nyolc országról lehet olvasni, 32-35 képviselőről lehet szó, attól függ, hogy a bolgár Újjáéledés párt az Identitás és Demokráciát elhagyva csatlakozik-e" – mutatott rá.

Akiket biztosra lehet venni:

• románok
• spanyolok
• görögök
• lengyelek
• szlovákok
• németek (az AfD lehet a legerősebb tagpárt)
• magyarok (Mi Hazánk)

"Ezek a pártok radikálisoknak, szélsőjobboldaliaknak mondhatók, de ez a kifejezés nem pontos, mert tudományosan nem igaz" – vélekedett Kalas Vivien, kiemelve, hogy ezek a tagpártok "nagyon mást gondolnak az Európai Unió jövőjéről, politikáiról, irányvonaláról, mint amit most láthatunk".

A Mi Hazánknak viszont szerinte "természetes helye lenne" ebben a képviselőcsoportban, mert akár az ukrajnai háború két kulcskérdése (Ukrajna támogatása, Oroszországhoz fűződő viszony) körében hasonló prioritásokat vall, mint a többi párt, ám hozzátette, a Szuverenisták és az Identitás és Demokrácia körében még lehet is átfedés, amely miatt akár az ID-ben is megtalálhatná a számítását a Mi Hazánk; Kalas Vivien szerint még az is lehet, hogy az Identitás kettészakad, és átvándorlók lesznek a Szuverenistákhoz, és nem csak a bolgárok.

A Fidesz gyakran emlegeti a szuverenitást, és felvetődhetnek, hogy csatlakozzon a formációhoz, de Kalas Vivien szerint hiába keres most frakciót a Fidesz és a KDNP is, de kevésbé valószínű, hogy a Szuverenistákat találják meg, egyrészt mert szerinte itthon jelentős támadási felületet adna a kormánypártoknak, hogy a Mi Hazánkkal ülnek egy EP-frakcióban, és ezt szeretnék elkerülni, másrészt az érdekérvényesítés szempontjából jobb, ha egy párt egy frakció tagja, de a Szuverenisták a legkisebb létszámú frakció lehet, és a legkevésbé fognak vele együttműködni a jogalkotás során az EP-ben.

Jelenleg kilencven képviselő van, aki nem tartozik jelenleg egyik csoporthoz sem, ők elméletileg függetlenként dolgozhatnak az Európai Parlamentben, az előző ciklusban részben a Fidesz is ide tartozott, de a Jobbik képviselője is, ezzel kapcsolatban viszont megjegyezte: kevésbé éri meg függetlenként politizálni, mert

• kevesebb pártszerű lehetősége van
• kevesebb a felszólalási lehetőség
• kimaradnak frakciók közti egyeztetéséből
• kimaradnak a bizottsági helyek (elnökök, alelnökök) szétosztásából.