Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök (b) fogadja kínai hivatali partnerét, Li Csiangot Canberrában 2024. június 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Mick Tsikas

Ismét célt ért a „pandadiplomácia” – szent a béke Kína és Ausztrália között?

A kínai miniszterelnök canberrai látogatása a két ország közötti diplomáciai viszony helyreállításának betetőzése – mondta az InfoRádióban Salát Gergely sinológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa hozzátette: a kínai vezetés pontosan tudta, hogy a korábban kirótt kereskedelmi szankciókkal sokat árthat az ausztrál gazdaságnak, mostanra azonban mindkét fél belátta, jobb a békesség.

Hét év után látogatott ismét magas rangú kínai politikai vezető Ausztráliába. Li Csiang miniszterelnök négynapos vizitje a 2020 óta jelentősen megromlott kapcsolatok újraélesztését szolgálhatja a két ország között. Mindezt jól jelzi, hogy Li Csiang személyesen ígérte meg az Adelaide-i állatkertben, hogy két új óriáspandát küldenek Ausztráliába. Az új pár a jelenleg a helyi állatkertben élő két pandát pótolja majd, Wang Wang és Fu Ni ugyanis tizenöt év után hazatérnek Kínába – írja a BBC.

A kínai vezetés régóta használja a veszélyeztetett állatfajt diplomáciai célokra: az állatokat rendszeresen bérbe adják vagy hazaviszik – a nemzetközi kapcsolatok alakulásának függvényében. Tavaly decemberben például három óriáspandát kértek ki a washingtoni állatkertből.

Salát Gergely az InfoRádióban elmondta: az ausztrál kormányfői posztot 2022 májusa óta betöltő Anthony Albanese regnálása előtt „kifejezetten Kína-ellenes kormányok” voltak a szigetországban, amelyek partnereknek bizonyultak az Egyesült Államok Kínát gazdaságilag visszaszorítani próbáló törekvéseiben. A sinológus emlékeztetett, hogy Ausztrália az amerikaiak egyik legfontosabb szövetségese, ezért az ausztrál kabinetek alapvetően támogatták az USA gazdasági hegemóniájának megőrzését célul kitűző kezdeményezéseket. Az elmúlt évtizedekben ennek következményeként

megromlott a biztonságpolitikai, diplomáciai viszony Kína és Ausztrália között, igaz számos, nagyon fontos gazdasági együttműködés miatt végig szoros kapcsolatban maradtak egymással a felek.

Az elmúlt időszakban azért vált rendkívül feszültté a viszony a két ország között, mert az ausztrálok nemzetközi fórumokon követelték a 2019 decemberében Vuhanban megjelent koronavírus-járvány eredetének részletes kivizsgálását. Pekinget ugyanis érzékenyen érintette az a vád Ausztrália részéről, hogy el akarják tussolni a történteket és elhallgatják az igazságot a pandémia elterjedésével kapcsolatban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa felidézte: annyira elmérgesedett a konfliktus, hogy

Ausztrália tilalmakat vezetett be különféle kínai befektetésekre, üzleti tevékenységekre érzékeny gazdasági szektorokra vonatkozóan, amire a távol-keleti ország kereskedelmi szankciókkal válaszolt.

A viszony tavaly ősszel kezdett el enyhülni, amikor Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök ellátogatott Kínába – ezt a vizitet viszonozta most Li Csiang. A tavalyi látogatás hatására Kína elkezdte fokozatosan feloldani a különböző termékcsoportokra kiszabott szankciókat. Salát Gergely megfogalmazása szerint a kínai miniszterelnök canberrai útja ennek a kedvező folyamatnak a „betetőzése”, ugyanis mostanra mindkét fél visszavonta a legsúlyosabb büntetőintézkedéseket – néhány azonban még érvényben van. A sinológus is kiemelte a „pandadiplomácia” újabb fejezetét, amit jelzésértékű gesztusnak nevezett, mert ezzel megítélése szerint Li Csiang megalapozta a találkozó sikerét.

Bevált a kínaiak stratégiája?

Az említett kétoldalú, korlátozó intézkedések mindkét ország gazdaságát érzékenyen érintették – főleg Ausztáliáét –, hiszen a 2020-ban életbe léptetett kínai tilalmak mintegy 13 milliárd amerikai dollárnyi értékű ausztrál termék exportját érintették. Ráadásul ezek a termékek végül új piacokat találtak, és így például dömpingáron, óriási mennyiségben hoztak be ausztrál borokat Európába, és a kontinensen belül Magyarországra is. Salát Gergely elmondta: pontosan ez volt a kínaiak célja, vagyis hogy

az intézkedések „fájjanak” az ausztráloknak.

Peking számításai pedig bejöttek, miután a vasérc kivételével szinte minden ausztrál termékre korlátozásokat vezettek be. „Bor nélkül még viszonylag jól elvannak a kínaiak, vasérc nélkül viszont nem, utóbbira óriási szükségük van. Ez is azt mutatja, vigyáztak arra, hogy maguknak lehetőleg ne ártsanak ezekkel a szankciókkal” – magyarázta a szakértő.

Kína továbbra is Ausztrália legfontosabb kereskedelmi partnere, az ázsiai ország vezetése pedig éppen ezt használta ki a korlátozásokkal. Ami tény: amikor nem voltak szankciók, az ausztrálok jóval kedvezőbb áron, alacsonyabb szállítási költséggel tudták értékesíteni a kiváló minőségű boraikat Kínában. A tilalom idején viszont kénytelenek voltak más piacokat keresni és sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel kereskedni. Néhány hónapja azonban már a bor exportkorlátozását is feloldotta Kína, igaz a tengeri herkentyűkre vonatkozó tilalmak még mindig életben vannak, de Salát Gergely szerint rövid időn belül ezeket az intézkedéseket is feloldják a két ország kapcsolatának helyreállítása következtében.

(A nyitóképen: Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök fogadja kínai hivatali partnerét, Li Csiangot Canberrában 2024. június 17-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Béremeléssel és külföldi toborzással kezelnék a létszámhiányt az ukrán hadseregben - Háborús híreink szombaton

Zelenszkij béremeléssel és külföldi önkéntesek toborzásának bővítésével kezelné az ukrán hadsereg létszámhiányát. Az alap katonai bér harmadával, 30 ezer hrivnyára nő, a fronton harcoló gyalogosok akár havi 300 ezer hrivnyát is kaphatnak. Közben az EU továbblendítette Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait, míg Oroszország szerint az ukrán dróntámadások gazdasági károkat okoznak, de Moszkva azt állítja, gyorsan helyreállítják azokat. Nagy-Britannia eközben bejelentette, hogy 2027-ig teljesen betiltaná az orosz eredetű dízel és repülőgép-üzemanyag importját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×