Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta Németországban jelentősen felerősödtek a hadkötelezettség újbóli bevezetését sürgető hangok. Boris Pistorius védelmi miniszter az elmúlt hónapokban felkarolta ezeket a követeléseket, hangsúlyozva, hogy a hadseregnek fel kell készülnie egy esetleges háborúra. A miniszter elsősorban a Bundeswehr létszámának növelésére helyezi a hangsúlyt, ennek kapcsán "skandináv mintákat" is tanulmányozott, és a hírek szerint végül a svéd mellett tette le a garast.

Ami a múltat illeti, Németországban 2011-ben hivatalos megfogalmazás szerint "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, elsősorban pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart.

A hadkötelezettség újbóli bevezetése azóta több alkalommal is felmerült, de elsősorban a költségvetés "közbeszólt". Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború óta ugyanakkor még hangosabbá váltak a kötelező katonai szolgálat bevezetését célzó követelések. Ezekhez közelmúltban tartott kongresszusán a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU is csatlakozott.

A német hadsereg jelenleg rendkívüli létszámhiánnyal küzd. A Bundeswehrben jelenleg mintegy 180 ezren teljesítenek meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. Szakértők szerint legkevesebb 30 ezer fő hiányzik, amit tartalékosok felvételével lehetne mérsékelni. Erre vonatkozóan terjesztette elő tervezetét a védelmi miniszter a Bundestag védelmi bizottságában.

Az ismertté vált részletek szerint Boris Pistorius "svéd" koncepciója "kicsit kötelező" csupán, de valójában az önkéntességen alapul. A miniszter terve szerint a 18. életévüket betöltő fiatal férfiaknak egy kérdőívben kellene tájékoztatást adni szolgálati hajlandóságukról, illetve képességeikről. Ha ennek alapján kiválasztják őket, alkalmassági vizsgálaton kell átesniük.

A Pistorius-modellben a kérdőív kitöltése kötelező, mint ahogy az előzetes alkalmasság esetén ezt követő "mustrán" való részvétel is. A kérdőívet fiatal nők is megkapják, de nekik nem kötelező kitölteniük, ehhez ugyanis az alkotmány módosítására lenne szükség, odáig azonban a tervezet nem terjed. Az alaptörvény 12. cikke ugyanis azt mondja ki, hogy a férfiak 18 éves koruktól kötelezhetők a hadseregnél, a szövetségi határőrségnél vagy a polgári védelmi egyesületeknél történő szolgálatra.

Az ARD és a ZDF közszolgálati médiumok szerint a védelmi minisztérium arra számít, hogy évente mintegy 400 ezren kapják meg a kérdőívet, közülük 100 ezren pozitív választ adnak. Azaz minden negyedik fiatal jelezheti érdeklődését.

Az előirányzott kötelező alapszolgálati idő hat hónap, ami azután önkéntes alapon akár tizennyolc hónapra is bővülhet.

Az önkéntes jelentkezők száma mellett szűk keresztmetszetet jelenthet a képzési kapacitás is, amely jelenleg 5000-7000 újonc kiképzésére elegendő, ezért mindenképp növelni kell.

Az ARD szerint Pistorius azt hangoztatta, hogy nem támaszkodhat "kizárólag önkéntes" intézkedésekre.

"Meggyőződésem, hogy kötelező összetevők nélkül a rendszer nem működhet" – fogalmazott a miniszter. Pistorius az elmúlt hónapokban a "kriegstüchtig" kifejezést meghonosítva több ízben is hangsúlyozta, hogy Németországnak készen kell állnia egy esetleges háborúra. A cél az, hogy NATO-szövetségeseivel együtt hiteles elrettentő erőt biztosítson.

A Süddeutsche Zeitung információi szerint a Bundestag védelmi bizottságában a miniszter "szelektív katonai szolgálatról " beszélt. Ennek alapján mindenekelőtt információkhoz kíván jutni az érintettek fizikai alkalmasságáról, illetve arról, hogy szükséghelyzetben kiket lehetne mégis "behívni".

Olaf Scholz kancellár és pártja, a szociáldemokrata SPD több vezetője azon az állásponton van, békeidőben senkinek ne kelljen kötelezően csatakozni a Bundeswehrhez – emlékeztetett a lap.

A tervezetet első lépésben a kormánypártoknak kell jóváhagyniuk, és ezt követően kerülhet a parlament elé. Értesülések szerint a szociáldemokrata párt támogatja a miniszter koncepciójának fő elemeit. A kötelező katonai szolgálat bevezetését sürgető ellenzéki CDU/CSU ezzel szemben túl homályosnak és túl kevésnek tartja.