Sajtóértesülés szerint a NATO a jövőben erőteljesebb szerepvállalással készül az orosz–ukrán háborúban. Az is szóba került, hogy a NATO katonai kiképző szakembereket küldene Ukrajnába. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azonban az InfoRádióban kiemelte, hogy ez nem NATO-kötelezettségvállalás, hanem az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy kiképzőket, tanácsadókat küldenek egy másik országba.

"Az a kockázat, ha ezeket a katonákat nem NATO-területen éri támadás, akkor értelemszerűen ott a NATO, az ötödik cikkely védelme sem vonatkozik rájuk" – emelte ki a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, hogy ez már nem csak terv, mert

francia kiképzők már deklaráltan vannak Ukrajnában.

Egy nagyobb csoport érkezését be is jelentették, amely megnézi a felajánlott kiképzési létesítményeket.

"Rengeteg új nyugati fegyverrendszert használ Ukrajna, sőt leginkább már csak nyugati fegyverrendszereket használ, hiszen a saját hadiiparát folyamatosan támadják az oroszok. Ezért nagyon fontos, hogy ezekre megfelelő kiképzést kapjanak a katonák. Egyszerűbb odautaztatni pár tucat kiképzőt, mint több ezer vagy akár több tízezer ukrán katonát Nyugatra. Viszont óriási a kockázat, hiszen az oroszok, akiknek egyébként egész jó a hírszerzésük, ha megtudják, hogy valahol nyugati katonák vannak, oda egész biztos légicsapás fognak menni" – mondta Kaiser Ferenc.

Arról is beszélt, hogy nemcsak a nyugati eszközöknek a használatára képzik ki az ukránokat majd, hanem az Afrikában, Irakban, Afganisztánban tapasztalatot szerzett nyugati tanácsadók oktathatják a legelemibb lövésztudást a mozgósított tartalékosoknak, vagy a legmodernebb nyugati harceljárásokat azoknak a tiszthelyetteseknek, tiszteknek, akik vezetni fogják az ukrán csapatokat. A szakértő szerint titkos államközi megállapodásokban határozhatják meg, hogy melyik ország vállalja ezt a kockázatot, és milyen módon fog hozzájárulni az ukrán haderő kiképzéséhez.

Az is felvetődött, hogy NATO-erők látnák el a nyugat-ukrajnai légtér védelmét, de Kaiser Ferenc kiemelte, hogy nem arról van szó, hogy nyugati alakulatok települnének Ukrajnába, hanem a szomszédos országokban – elsősorban Lengyelországban és a balti országokban – a határ közelébe telepített, de még saját területen lévő légvédelmi eszközökkel fognák el a nyugat-ukrajnai területeket támadó orosz rakétákat meg az úgynevezett cirkálólőszereket. Az orosz lövedékek nagy részét eddig is kiszűrte az ukrán légvédelem, csak akkor talált be a nagy többség, amikor az idén év elején kifogyott a légvédelmi rakétákból.

"Igazából itt a kérdés az, hogy az oroszok mit lépnek erre válaszként.

Igazi eszkalációs kockázatot az fog jelenteni, ha ne adj Isten az oroszok csapást mérnek azokra a légvédelmi eszközökre, amelyek NATO-tagállamok tulajdonában vannak és az adott tagállam területén vannak"

– mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Az eszkalációs folyamat pedig állandó, mert Kaiser Ferenc szerint igazából senki sem akar háborút, de senki sem akar gyengének látszani. A provokáció viszont ismétlődő, példaként említette, hogy Oroszország bejelentette, hogy átrajzolná a Balti-tengeri határokat, több NATO-ország területét is érintve, a hétvégén pedig az Észtország és Oroszország közötti határfolyón, a Narván az oroszok begyűjtöttek több mint ötven határbóját.

"Moszkva is folyamatosan provokálja a másik oldalt. Nehéz megmondani, mikor győz a józan ész. Mindaddig, amíg Oroszország folytatja az agressziót Ukrajna ellen, addig a Nyugat részéről, ha abbahagyja vagy visszaveszi Ukrajna támogatását, az egyértelműen a vereség beismerése lenne, mert olyan szinten érintetté vált mind a két fél ebben az úgynevezett szellemháborúban, hogy

arcvesztés nélkül nagyon nehezen hátrálhat meg bármelyik is"

– magyarázta.

A háború hosszát Kaiser Ferenc szerint alapjaiban fogja meghatározni, hogy Ukrajna nem fogja bírni emberrel, mert noha a hírek szerint Oroszország sem áll ebben jól, de az orosz lakosságot nem érinti annyira a mozgósítás. Ott inkább az jelent gondot, hogy Oroszország közben gazdaságilag alárendelődik Kínának, és elveszíti Kína ellenében Kazahsztánt, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt, Tádzsikisztánt, a közép-ázsiai posztszovjet térséget.

"Logikusan valamilyen megegyezés felé kellene menni, csak a legalapvetőbb tárgyalási pontok sincsenek meg. Ha Ukrajna most leülne tárgyalni, ez azt jelentené, hogy a területének közel az ötödét elveszítené úgy, hogy katonailag nem győzték le, ezért ezt nehezen vállalja fel bármelyik ukrán vezető is. Oroszország meg csak úgy hajlandó leülni, ha Ukrajna a jelenlegi frontvonalak mentét ismeri el határnak, azaz több mint százezer négyzetkilométer területről lemond Oroszország javára" – magyarázta a patthelyzet lényegét Kaiser Ferenc.