Nemcsak az új bevándorlási szabályt, hanem a menekültpolitikának egy nagyon fontos pillérét támadta meg a Munkáspárt, amikor azt az álláspontját fejezte ki, hogy ha hatalomra jutna, azonnal megszüntetné az úgynevezett Ruanda-politikát. Ez ugyanis a Konzervatív Párt két évre visszanyúló, nagyon fontos menekültpolitikai eleme – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Mint ismert, a szabály értelmében a menekültkérelmeket Nagy-Britannia a Ruandával megkötött megállapodás alapján nem az Egyesült Királyságban, hanem Ruanda területén bíráltatná el, illetve ott adna lehetőséget arra, hogy letelepedjenek azok, akik az új brit törvényben meghatározott módon, illegálisan léptek az Egyesült Királyságba. Itt elsősorban a La Manche-csatorna használatáról van szó, amelyen át kis hajókkal érkeznek a bevándorlók.

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője – aki a legnagyobb brit ellenzéki erő választási győzelme esetén Nagy-Britannia következő miniszterelnöke lesz – múlt héten közölte: a pár hete a parlamenten is átvitt megállapodást, amelynek értelmében június-július környékén fognak az első repülők indulni, megtorpedózzák.

Helyette egy új határbiztonsági parancsnokságot hoznának létre, amely a hírszerzéssel, illetve különböző bűnüldözési szervezetekkel együttműködve a hajóutakat üzemeltető bandák ellen lépne föl hatékonyabban

– idézte fel Gálik Zoltán.

Ez a "torpedózás" összefügghet a közelgő parlamenti választásokkal, valamint a legutóbbi brit helyhatósági választással, amelyen a konzervatívok történelmi vereséget szenvedtek. A körülbelül 1200 helyből 470-et elveszítettek, ahogy elbuktak nagyon fontos polgármesteri pozíciókat is. Utóbbi történt például Blackpoolban, amely a Munkáspárt egyik nagy bástyája volt, de a konzervatívok Boris Johnson idejében, 2019-ben ezeket a helyeket visszahódították. Manchesterben is hasonló történt, de Londonban is veszítettek, ahol a munkáspárti polgármester, Sadiq Khan a harmadik ciklusát kezdheti meg.

"Nagyon rosszul áll a Konzervatív Párt szénája. A felmérések szerint jelenleg 43-23 százalék a Munkáspárt előnye, ami egy, az 1997-es, Tony Blairéhez hasonló, hatalmas, földcsuszamlásszerű győzelmet is elővetíthet. Ám ezek a választások azt is mutatták, hogy

nem biztos, hogy akkora győzelmet tudna aratni a Munkáspárt,

hiszen mások a preferenciák egy helyi önkormányzati választásnál, mint az általános választásnál, de azért a tendencia érezhető" – mondta a Corvinus Egyetem docense.

Azt, hogy mikor kerülhet sor a parlamenti választásokra – amelyeket legkésőbb jövő januárig kell megtartani, és többször felmerült már, hogy a Rishi Sunak miniszterelnök korai dátumot írna ki, mert az lenne kedvező a konzervatívoknak –, két tényező befolyásolhatja a szakértő elmondása szerint. Az egyik, hogy Rishi Sunak milyen népszerűségi mutatókat tud hozni, a másik pedig, hogy az elkövetkezendő időszakban a gazdaság hogyan fog magához térni.

"Jelenleg nagyon nagy a kormányfő elutasítottsága, 55 százalék, a gazdaság viszont az elmúlt napok adatai alapján egy picit kezd magához térni, és a recesszióból a növekedés felé indul. Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetkezendő hónapokban lehetőség lesz arra, hogy a gazdaság változásait a választók is érezzék, akkor

esetleg nem július-augusztus-szeptemberben, hanem később írhatnak ki választást.

Ha viszont folytatódik ez a tendencia, ami most a választásokkal megindult, illetve ha felerősödne a pártból az elvándorlás – az elmúlt napokban két konzervatív képviselő is átült a Munkáspárthoz, és esetleg a konzervatívoktól elindulnának más irányba is a képviselők –, akkor lehet, hogy hamarabb írják ki a választásokat" – mutatott rá Gálik Zoltán.

Komoly különbségek vannak a menekültpolitika terén a konzervatívok és a Munkáspárt között, de kormányváltás esetén sem változna nagyot Nagy-Britannia külpolitikája. Mint a Corvinus Egyetem docense elmondta, a brit külpolitika fő pillérei közül a legjelentősebb most az Amerikai Egyesült Államokkal való nagyon fontos, a második világháború óta fennálló úgynevezett különleges viszony, amely következtében

a világ nagy konfliktusaiban az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok együttesen lép föl.

Ebben az ukrán, illetve a közel-keleti válság tekintetében sem várható nagy módosulás, sőt, Donald Trump egyik nemzetbiztonsági várományosa egyenesen jobbnak tartja a mostani árnyék-külügyminisztert, mint a konzervatív David Cameront.

Fontos pillér még a gazdaságpolitika, amelyben a Munkáspárt Gálik Zolán szerint szintén megtartaná az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nagyon fontos alapelveit. A fegyverszállításokban, illetve az Európa-politikában sem várható nagy változás, hiszen a Munkáspárt nem kötelezné el magát semmiféle nagy szerződésmódosítás kívánalma felé az Európai Unió irányába, és nem keresi egyelőre az Európai Unióhoz való közeledést.

(A nyitóképen: Migránsokat vesz fedélzetére gumicsónakból a brit parti őrség BF Hurricane hajója a La Manche-csatornán 2023. augusztus 24-én.)