A Szlovéniában kormányzó Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) és a Szociáldemokraták (SD), valamint az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) képviselői kedden indítványt nyújtottak be parlamentnek a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről szóló népszavazás kiírására. A referendumot várhatóan november második felében tartják meg.

"Közösen állunk az ügyhöz (...) Úgy gondoljuk, hogy ez az egész ország és több generáció projektje, itt nincs helye a baloldali és jobboldali megosztottságnak" - mondta a szlovén közszolgálati televízió közlése szerint Natasa Avsic Bogovic, a Szabadság Mozgalom képviselője, a parlament infrastrukturális, környezetvédelmi és területrendezési bizottságának elnöke.

Robert Golob kormányfő szerint a közös népszavazási kezdeményezéssel a politikai pártok fontos üzenetet küldtek: a Krsko 2 olyan stratégiai projekt, amely túlmutat a pártokon, kormányokon és politikai mandátumokon.

A kedden benyújtott javaslat szerint a polgárokat arról kérdeznék: támogatják-e a Krsko 2 projektet, amely az ország stabil villamosenergia-ellátását teszi lehetővé más alacsony szén-dioxid-kibocsátású források mellett, ahogyan azt az atomenergia hosszú távú és békés célú szlovéniai felhasználásáról szóló határozat előirányozza.

Az indítvány benyújtói úgy vélték: a fejlesztés biztosítja az energiafüggetlenséget és a klímasemlegességet. A Krsko 2 nem egy vállalat, hanem egész Szlovénia projektje, amelynek sürgősen szüksége van egy erős és stabil energiaforrásra - érveltek.

A legkisebb kormánypárt, a Baloldal (Levica) nem állt a kezdeményezés mellé, amit azzal magyarázott, hogy jelenleg nem világos, mekkora lenne az új reaktor teljesítménye, mennyibe kerülne az építése, és mennyi lenne az ott termelt villamos energia ára.

A szlovén Kereskedelmi és Iparkamara (GZS) ugyanakkor üdvözölte a népszavazás körüli politikai egységet, mondván, hogy az energia-önellátás létfontosságú Szlovénia szuverenitása szempontjából.

Vesna Nahtigal, a GZS főigazgatója rámutatott: ki kell kérni az emberek véleményét, mielőtt a hosszadalmas és költséges eljárások elkezdődnének. "Ráadásul egyre több európai ország tervez új atomerőműveket a következő tíz évben. A műszaki szakemberek száma pedig korlátozott, ami azt jelenti, hogy hosszú lesz a sor" - húzta alá.

A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését.

Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de tavaly környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák.

Amennyiben a döntés az új blokk megépítéséről 2028-ig megszületik, az új reaktor 2038-ban csatlakozhatna a hálózatra.

Horvátország már korábban jelezte: ha Szlovénia azt az utat választja, hogy kiépít egy új blokkot, Zágráb tartja magát a kezdeti megállapodáshoz, és 50 százalékban vállalja a költségeket.