Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
335.45
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök támogatóihoz beszél a dél-karolinai Columbiában tartott kampánygyűlésén 2024. február 24-én, a Republikánus Párt Dél-Karolina államban rendezett előválasztásának napján. Trump a szavazatok közel hatvan százalékát, míg Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó és egykori amerikai ENSZ-nagykövet a voksok közel negyven százalékát szerezte meg. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Harvard-felmérés: nem számít, ha Trumpot elítélik – Fekete Rajmund az amerikai elnökválasztásról

Donald Trump volt amerikai elnök a republikánus előválasztáson fölényesen nyerte el Dél-Karolinát, így a saját államában verte meg egyetlen riválisát, Nikki Haley-t. Az előrejelzések is Trump győzelmét jósolták, de akkor miért harcol még Nikki Haley? Erről is kérdeztük Fekete Rajmundot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársát.

Mint arról az Infostart is beszámolt, február 24-én volt a republikánus előválasztás Dél-Karolinában, ahol Donald Trump a szavazatok 60 százalékát szerezte meg. "A CNN amerikai hírcsatorna, amely nem vádolható azzal, hogy a volt elnök szekerét tolná, úgy reagált: nem meglepő, hogy Trump nyert, hiszen az egyik legkonzervatívabb államról van szó. Mégis, kissé furcsa, hogy az egykori dél-karolinai kormányzó ilyen óriási vereséget szenvedett" – fogalmazott az InfoRádióban Fekete Rajmund, azt is jelezve, hogy az előválasztáson 1980 óta a mostani részévételi arány volt a legmagasabb az államban.

Nikki Haley-vel ellentétben a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns gyorsan felmérte, hogy „nincs keresnivalója” a versenyben, ő viszont továbbra sem száll ki, amit veresége után úgy magyarázott, hogy „ebben az országban továbbra is vannak olyanok, akik sem Bident, sem Trumpot nem akarják, hogy amerikai elnök legyen", ezért ő küzd tovább, amíg van erre lehetősége. A szakértő szerint elképzelhető, hogy azért, mert az alelnöki címre pályázik, de olyan megfejtésekről is hallani, miszerint egyszerűen kivárja a Trumppal szembeni eljárások végett, hogy adott esetben ő lehessen a „beugró”. Csakhogy ebben az esetben a Trump-szavazók nem feltétlenül fogják követni – jegyezte meg az NKE munkatársa.

Szerinte a március 5-i szuperkedden, amikor tizenhárom amerikai államban tartanak előválasztás, nem nagyon akad majd kihívója a volt elnöknek, és Donald Trumpnak „hatalmas” esélye van arra, hogy a republikánusok hivatalosan is őt jelöljék meg a nyár folyamán. Mindezt erősíti, hogy amit Trump képvisel, az üzenetei (Make America Great Again – Tegyük újra naggyá Amerikát) olyan hívószavak, amelyek a Republikánus Párton belül is komoly támogatottsággal bírnak.

Ráadásul minap látott napvilágot egy, a Harvard Egyetem által készített közvélemény-kutatás arról, hogy milyen lenne a szavazati arány, illetve hajlandóság, ha Trumpot az ellene indított eljárások valamelyikében elítélnék. Fekete Rajmund kiemelte, hogy akár a Capitolium elleni támadás kapcsán ítélnék el, akár azért, hogy Georgia államban megpróbált beavatkozni a választások kimenetelésbe, a válaszadók többsége rá szavazna, semmint Joe Bidenre. Tízből hat szavazó úgy gondolja, hogy a volt elnök ellen indult eljárások kizárólag olyan célt szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék politikai ellenfelei az indulását. A megkérdezettek 54 százalék továbbra is úgy vélekedik, hogy ezek politikailag motivált támadások Trump ellen – ismertette a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek majd a két elnökjelölt – valószínűleg Donald Trump és Joe Biden –kampányának legfőbb témái, kifejtette: a jelenlegi elnök az ideológiailag motivált külpolitikára építhet majd, ahogy az elmúlt négy évben is, csakhogy az Egyesült Államok sok esetben nem jól reagált a konfliktushelyzetekre, és példaként említette, hogy Joe Biden elnöksége alatt vonult ki az USA Afganisztánból. A szakértő szerint Donald Trumptól továbbra is „Amerika első helyre való tétele” várható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×