Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök támogatóihoz beszél a dél-karolinai Columbiában tartott kampánygyűlésén 2024. február 24-én, a Republikánus Párt Dél-Karolina államban rendezett előválasztásának napján. Trump a szavazatok közel hatvan százalékát, míg Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó és egykori amerikai ENSZ-nagykövet a voksok közel negyven százalékát szerezte meg. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Harvard-felmérés: nem számít, ha Trumpot elítélik – Fekete Rajmund az amerikai elnökválasztásról

Donald Trump volt amerikai elnök a republikánus előválasztáson fölényesen nyerte el Dél-Karolinát, így a saját államában verte meg egyetlen riválisát, Nikki Haley-t. Az előrejelzések is Trump győzelmét jósolták, de akkor miért harcol még Nikki Haley? Erről is kérdeztük Fekete Rajmundot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársát.

Mint arról az Infostart is beszámolt, február 24-én volt a republikánus előválasztás Dél-Karolinában, ahol Donald Trump a szavazatok 60 százalékát szerezte meg. "A CNN amerikai hírcsatorna, amely nem vádolható azzal, hogy a volt elnök szekerét tolná, úgy reagált: nem meglepő, hogy Trump nyert, hiszen az egyik legkonzervatívabb államról van szó. Mégis, kissé furcsa, hogy az egykori dél-karolinai kormányzó ilyen óriási vereséget szenvedett" – fogalmazott az InfoRádióban Fekete Rajmund, azt is jelezve, hogy az előválasztáson 1980 óta a mostani részévételi arány volt a legmagasabb az államban.

Nikki Haley-vel ellentétben a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns gyorsan felmérte, hogy „nincs keresnivalója” a versenyben, ő viszont továbbra sem száll ki, amit veresége után úgy magyarázott, hogy „ebben az országban továbbra is vannak olyanok, akik sem Bident, sem Trumpot nem akarják, hogy amerikai elnök legyen", ezért ő küzd tovább, amíg van erre lehetősége. A szakértő szerint elképzelhető, hogy azért, mert az alelnöki címre pályázik, de olyan megfejtésekről is hallani, miszerint egyszerűen kivárja a Trumppal szembeni eljárások végett, hogy adott esetben ő lehessen a „beugró”. Csakhogy ebben az esetben a Trump-szavazók nem feltétlenül fogják követni – jegyezte meg az NKE munkatársa.

Szerinte a március 5-i szuperkedden, amikor tizenhárom amerikai államban tartanak előválasztás, nem nagyon akad majd kihívója a volt elnöknek, és Donald Trumpnak „hatalmas” esélye van arra, hogy a republikánusok hivatalosan is őt jelöljék meg a nyár folyamán. Mindezt erősíti, hogy amit Trump képvisel, az üzenetei (Make America Great Again – Tegyük újra naggyá Amerikát) olyan hívószavak, amelyek a Republikánus Párton belül is komoly támogatottsággal bírnak.

Ráadásul minap látott napvilágot egy, a Harvard Egyetem által készített közvélemény-kutatás arról, hogy milyen lenne a szavazati arány, illetve hajlandóság, ha Trumpot az ellene indított eljárások valamelyikében elítélnék. Fekete Rajmund kiemelte, hogy akár a Capitolium elleni támadás kapcsán ítélnék el, akár azért, hogy Georgia államban megpróbált beavatkozni a választások kimenetelésbe, a válaszadók többsége rá szavazna, semmint Joe Bidenre. Tízből hat szavazó úgy gondolja, hogy a volt elnök ellen indult eljárások kizárólag olyan célt szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék politikai ellenfelei az indulását. A megkérdezettek 54 százalék továbbra is úgy vélekedik, hogy ezek politikailag motivált támadások Trump ellen – ismertette a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek majd a két elnökjelölt – valószínűleg Donald Trump és Joe Biden –kampányának legfőbb témái, kifejtette: a jelenlegi elnök az ideológiailag motivált külpolitikára építhet majd, ahogy az elmúlt négy évben is, csakhogy az Egyesült Államok sok esetben nem jól reagált a konfliktushelyzetekre, és példaként említette, hogy Joe Biden elnöksége alatt vonult ki az USA Afganisztánból. A szakértő szerint Donald Trumptól továbbra is „Amerika első helyre való tétele” várható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×