eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt amerikai alelnök egy Los Angeles-i kampánygyűlésen 2020. március 3-án, az úgynevezett szuperkedden, amikor tizennégy amerikai államban tartanak előválasztást.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Magyarics Tamás a szuperkeddről: most dől el az elnökjelölő konvenciók delegátusainak harmada

A szuperkedden a republikánusok 15, a demokraták 16 államban tartanak előválasztásokat, illetve nyitott vagy zárt elnökjelölő gyűléseket az Egyesült Államokban.

„Azért fontos ez a nap, mert az ötven állam egyharmadában tartanak ilyenkor előválasztásokat, ennek megfelelően az országos konvencióra a delegáltak ugyancsak körülbelül egyharmadának a sorsa most dől el: az egyik pártnál 36, a másiknál pedig 30 százaléké. Ami azt jelenti, hogy a győztes nagyjából a delegációk egyharmadát viheti szuperkeddről az országos konvencióra” − magyarázta Magyarics Tamás az InfoRádióban.

Az ELTE emeritus professzora szerint az, hogy Nikki Haley Washingtonban legyőzte Donald Trumpot a republikánus párti előválasztáson, nem befolyásolja a küzdelmet, ugyanis ez a körzet teljesen súlytalan, mindössze 2030-an vettek részt a szavazáson.

„Washington döntően mindig is demokrata volt, az elnökjelöltjeik 95-96 százalékot kapnak a szavazatokból, tehát ebből a szempontból kell értékelni Nikki Haley győzelmét. Kontextus gyanánt hozzáteszem azt, hogy amikor a demokraták tartottak polgármesteri előválasztásokat, akkor körülbelül 160 ezren vettek azon részt, tehát ez az 1228 szavazat, amit Niki Haley kapott, abszolút jelentéktelen" − tette hozzá.

Magyarics Tamás úgy fogalmazott: a felmérések szerint a republikánusok a bevándorlás kérdését teszik első helyre, az embereknek körülbelül kétharmada ezzel foglalkozik leginkább, emellett a megélhetési kérdések, az infláció, a benzinárak, az élelmiszerárak, a közbiztonság azok az ügyek, amit szeretnének hangsúlyozni.

„A demokraták arra hivatkoznak, hogy az ő elnökségük alatt javult a helyzet, azt azonban nem teszik hozzá, hogy Biden első évéhez képest változott minden. Ők elsősorban Trump személyiségére szeretnék kihegyezni a kampányt, hangsúlyozzák a volt elnök elleni 91 bűnvádi eljárást. Szeretnék ezt a kérdést napirenden tartani, és hangsúlyozni azt, hogy egy elítélhető bűnösre szavazni gyakorlatilag egyenértékű lenne a demokrácia megcsúfolásával” − fejtette ki az ELTE professzora. Hozzátette, hogy amikor az embereket arról kérdezték, hogy a demokráciát ki védené jobban az Egyesült Államokban, akkor Biden kapott 34 százalékot, Trump pedig 33 százalékot kapott, így nem biztos, hogy ez egy nyerő érv a demokraták számára.

„Nagy kérdés, hogy a csütörtökön megtartandó évértékelő beszédében Joe Biden mire fogja kihegyezni a mondanivalóját, ugyanis ezek az értékelő beszédek, főleg választási évben, egyfajta programot is adnak az adott pártnak a következő választásokra" − mondta Magyarics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump megmondta, mennyit tehet Európa az iráni bombázás ügyében

Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. Ezt kommentálta az amerikai elnök. Izraelt pedig egyelőre nem kéri, hogy "álljon le", hiszen "nyerésben van". Azt pedig "majd meglátjuk", Irán hogyan reagál minderre, de az bizonyos, hogy közel volt az idő, hogy képes legyen atomfegyvert gyártani, tovább várni nem lehetett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Több mint egymillió orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban - Ukrajnai háborús híreink szombaton

Több mint egymillió orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban - Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az ukrajnai háború emberi és technikai veszteségei minden eddiginél súlyosabb méreteket öltenek: az ukrán vezérkar legfrissebb jelentése szerint több mint egymillió orosz katona halt meg vagy sebesült meg a 2022 februárjában indított teljes körű invázió kezdete óta. A veszteségek nemcsak emberéletekben mérhetők – az orosz hadsereg rendkívül súlyos technikai károkat is elszenvedett, beleértve tízezernél is több megsemmisült harckocsit, csaknem 30 ezer tüzérségi rendszert, több mint 41 ezer lelőtt drónt és több száz repülőgépet, helikoptert. Közben tovább zajlanak a harcok, az orosz erők ismét nagyszabású, kombinált támadást hajtottak végre a kelet-ukrajnai Kremencsuk városa ellen. Ukrajnai háborús híreink szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×