Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke beszédet mond a párt kétnapos kongresszusának második napján, az észak-németországi Braunschweigben 2019. december 1-jén. A tiszteletbeli elnöknek választott Alexander Gaulandnak, a párt egyik alapítójának, eddigi társelnöknek a helyére Tino Chrupalla Szászország tartománybeli parlamenti képviselőt választották.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Össztűz az AfD-re: keletnémet püspökök nyílt levele a párt ellen

Az idén három keletnémet tartományban rendeznek választásokat, és hat püspök nyílt levélben arra szólította fel a híveket, hogy ne szavazzanak az Alternatíva Németországnak pártra.

Ezrek tüntettek az elmúlt napokban a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt és általánosságban a szélsőjobb ellen több német városban, és hasonló többezres tüntetéseket helyeztek kilátásba a hét hátralévő napjaira is. Egyes megmozdulásokon Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszterrel az élen részt vettek a kormánypártok, továbbá az ellenzéki konzervatív pártok vezető politikusai. Erre annak nyomán került sor, hogy szélsőjoboldali személyek és az AfD néhány politikusának találkozóján felmerült a Németországban élő több millió bevándorló, egyes résztvevők által "remigrációként" említett kitoloncolásának terve.

A Correctiv hírportál azt állította, hogy novemberben egy potsdami villában tartott találkozón az AfD legszélsőségesebb tagjai, továbbá a CDU konzervatív szárnyának egyik nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) tagja is részt vettek. Mindezt az AfD vezetősége is elismerte, de azt hangoztatta, hogy az ott elhangzott tervek nem szerepelnek a párt hivatalos politikájában.

Alice Wendel pártelnök ugyanakkor bejelentette, hogy megválnak egyik közeli munkatársától, akiről kiderült, hogy részt vett a tanácskozáson. A tüntetések ezt követően kezdődtek, több ezren tüntettek az AfD ellen Potsdam mellett Essenben, Lipcsében és Mainzban is, péntekre pedig Hamburgban és néhány más városban terveztek demonstrációt, a hét végén pedig Hannoverben és Münchenben tartanak hasonló tiltakozó megmozdulásokat.

Mindezzel egyidőben hat keletnémet püspök arra szólította fel a választókat, hogy ne szavazzanak az AfD jelöltjeire az idén tartandó tartományi választásokon.

Ősszel három, az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. A legutóbbi felmérések szerint mindhárom tartományban az AfD rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, megelőzve a konzervatív CDU-t és még inkább a kormánykoalíció három pártját, a szociáldemokrata SPD-t, a Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t is. Sőt egyes felmérések szerint nem kizárt az sem, hogy Szászországban abszolút többséget szerezve tartományi miniszterelnököt jelölhet.

Ilyen előzmények után vált ismertté a püspökök "a demokrácia védelmében" írt levele, amelyben – mint arról a ZDF mellett néhány más hírportál is beszámolt – több szélsőséges csoport, illetve párt, de mindenekelőtt az AfD ellen foglaltak állást.

Hamburg, Berlin, Magdeburg, Erfurt, Görlitz és Drezda püspöke a Szavazz felelősségteljesen címet viselő kétoldalas levélben az AfD-t külön is említve bírálta a migránsok és a fogyatékkal élők kiutasításáról szóló "durva fantáziákat", a klímaváltozás tagadását, továbbá politikusok és intézmények általános megvetését.

A történtek nyomán egyre többen sürgetik az AfD betiltását, amit azonban mind Nancy Faeser belügyminiszter, mind Robert Habeck alkancellár elutasított. Noha mindketten úgy vélekedtek, hogy a párt veszélyt jelent Németország demokratikus rendjére, azon a véleményen voltak, hogy ez nem poltikai, hanem jogi kérdés, annak meghiúsulásából rendkívüli károk származnának. A belügyminiszter ugyanakkor nem zárkózott el a párt fokozottabb alkotmányvédelmi megfigyelésétől.

A 2013-ban alapított, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt 2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol rögtön a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Támogatottsága különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. A hivatalos menekültpolitika bírálata mellett hangsúlyt helyez a német lakosság szociális támogatására, az Európai Unióból való kilépés korábbi célja helyett már a német érdekek fokozottabb képviseletét szorgalmazza. Országos méretekben támogatottsága 22 százalékos, egyedül a CDU előzi meg.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×