Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

Robbanhat a német kormánykoalíció: az FDP-tagság szavaz a kilépésről

Egymás után kapta a politikai pofonokat a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP). A tartományi választásokon leszerepelt, állandó a kormányon belüli konfliktus, ezért a pártvezetőség arról döntött, hogy a "menni vagy maradni" kérdésről a tagságot is megszondáztatja.

A legutóbbi, október elején tartott tartományi választásokon igencsak leszerepelt az FDP, Bajorországban kiesett a helyi parlamentből, Hessenben pedig épp hogy csak nem verte a lécet. Elemzők szerint a koalíciós partnerekkel a szinte állandó viták tovább csökkentették a párt támogatottságát,

A tagság megkérdezését a baloldali kormánykoalíció legjobboldalibb pártjának egyik helyi szervezete vetette fel, és ennek érdekében petíciót intézett a berlini vezetéshez. A kezdeményezéshez megvolt a szükséges több mint 500 aláírás, így az érvényes volt.

Az FDP vezetői az ügyben az elmúlt hetekben nem foglaltak állást, most azonban úgy döntöttek, hogy jobb kikérni az alig hetvenezres tagság véleményét. Ez akkor is rendkívüli, ha a tagság állásfoglalása nem kötelezi a párt vezetőit semmifajta döntésre, az azonban mindenképp iránymutató.

Már csak azért is, mert a jelenleg zajló költségvetési vita egyik legnagyobb áldozata a párt elnöke, egyben a Scholz-kormány pénzügyminisztere, Christian Lindner lehet, hacsak nem sikerül elfogadtatnia a páratlan pénzügyi válságból való kilábalással kapcsolatos, rendívül szigorú takarékossági törekvéseit. Lindner nem kímélné szociális kiadásokat sem, noha azok megnyirbálása még inkább a koalíció, illetve az FDP ellen hangolná a közvéleményt.

A liberális párt korábban vesztese volt az energiaválságból való kiúttal kapcsolatos vitáknak is. Így a Zöldek Pártjának nyomására és az SPD támogatásával – az FDP szembenállása ellenére – bezárták az összes atomerőművet, és határozat született a szénerőművek fokozatos leállításáról is.

A párt országos szervezetének végrehajtói testülete egyelőre nem közölte, hogy mikor tartják meg a szavazást. Az azonban már ismertté vált, hogy

a tagságot arról kérdezik, szükségesnek tartja-e a koalíció megszüntetését a szociáldemokrata SPD-vel és a Zöldek Pártjával.

A válasz csakis az "igen", illetve a "nem" opciója lehet, ugyanakkor "megfelelő módon" mellékelhetők az opciók melletti érvek, illette ellenérvek is.

A tagság véleményének felmérése mindenképp jelzésértékű, és felforrósíthatja a párton belüli vitát. Az FDP alapszabályzata ugyanakkor kimondja, hogy a párt szerveit döntéshozatalukban nem kötik a tagság ilyen jellegű véleménynyilvánításának eredményei. A szavazás online történik, és a párt választmányának határozata alapján arra 14 nap áll rendelkezésre. Értesülések szerint nem kizárt, hogy a szavazásra már január sor kerül.

Az egyik kezdeményező ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

sikert jelentene, ha a tagok hatvan-hetven százaléka véleményt nyilvánítana, és a szavazók több mint fele a koalícióból való kilépés mellett foglalna állást.

A sors keserű iróniája, hogy a tagság megkérdezésének bejelentése egybeesik az FDP hetvenötödik születésnapjával. Az FDP-t 1948 december 12-én jobbközép, de a liberális piacgazdaság pártjaként alapították. Első elnökévé Theodor Heusst választották, aki 1949-től a Német Szövetségi Köztársaság első elnöke lett. Több kormánykoalícióban hol a kereszténydemokrata CDU, hol a szociáldemokrata SPD partnere volt, a választások során többnyire az 5 százalék közelében mozgott.

Az elmúlt évtizedekben olyan kiemelkedő politikusai voltak, mint a korábbi államfő, majd külügyminiszter Walter Scheel, vagy a német újraegyesítésben is kiemelkedő szerepet játszó Hans-Dietrich Genscher, aki egymást követő kormányokban 1974 és 1992 között volt a szövetségi köztársaság külügyminisztere. Mint ahogy korábbi kormányokban 2009 és 2013-ban a külügyminisztérium élén állt a szabad demokrata Guido Westerwelle is.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×