Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nuclear device explosion in the desert.
Nyitókép: KREMLL/Getty Images

Kis-Benedek József: a világ bizonytalan helyzetbe került

Az orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) moszkvai ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Az egyezmény 1996 óta nem lépett hatályba, mert azt mások mellett az Egyesült Államok és Kína sem ratifikálta.

A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta egyhangúlag. Ezt a törvényt írta alá csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A döntés jelentőségét illetően Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak kiemelt: azok az országok, amik rendelkeznek atomfegyverrel, általában vagy nem írtak alá, nem ratifikálták, vagy kiléptek az egyezményből, így lényegében szabadon folytathatnak atomkísérleteket, rendszeresíthetnek atomfegyvereket. Annak, hogy bizonyos – atomfegyverrel nem rendelkező – országok ratifikálták, nincs különösebb jelentősége – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. A szakember szerint a mostanihoz hasonló egyezmények – köztük az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (CFE-szerződés), vagy a Nyitott Égbolt szerződés – megszűnése egyszerű és világos üzenetet hordoz magában:

a világ bizonytalan helyzetbe került azáltal, hogy a felsorolt megállapodások érvényüket vesztették.

A döntés eredményeként Oroszország több évtizednyi szünet után újabb kísérleti atomrobbantásokat is végrehajthat a területén, ami most már csak politikai döntés kérdése – folytatta Kis-Benedek László, kiemelve: az utóbbi időkben az atomfegyverek kérdése ismét előtérbe került, és ha mondjuk Oroszország akar egy újabb fejlesztést valamilyen területen, képes lesz erre.

Oroszország egyébként már februárban felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt – a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött – új START szerződésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×