Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nuclear device explosion in the desert.
Nyitókép: KREMLL/Getty Images

Kis-Benedek József: a világ bizonytalan helyzetbe került

Az orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) moszkvai ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. Az egyezmény 1996 óta nem lépett hatályba, mert azt mások mellett az Egyesült Államok és Kína sem ratifikálta.

A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta egyhangúlag. Ezt a törvényt írta alá csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A döntés jelentőségét illetően Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádiónak kiemelt: azok az országok, amik rendelkeznek atomfegyverrel, általában vagy nem írtak alá, nem ratifikálták, vagy kiléptek az egyezményből, így lényegében szabadon folytathatnak atomkísérleteket, rendszeresíthetnek atomfegyvereket. Annak, hogy bizonyos – atomfegyverrel nem rendelkező – országok ratifikálták, nincs különösebb jelentősége – jegyezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára. A szakember szerint a mostanihoz hasonló egyezmények – köztük az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (CFE-szerződés), vagy a Nyitott Égbolt szerződés – megszűnése egyszerű és világos üzenetet hordoz magában:

a világ bizonytalan helyzetbe került azáltal, hogy a felsorolt megállapodások érvényüket vesztették.

A döntés eredményeként Oroszország több évtizednyi szünet után újabb kísérleti atomrobbantásokat is végrehajthat a területén, ami most már csak politikai döntés kérdése – folytatta Kis-Benedek László, kiemelve: az utóbbi időkben az atomfegyverek kérdése ismét előtérbe került, és ha mondjuk Oroszország akar egy újabb fejlesztést valamilyen területen, képes lesz erre.

Oroszország egyébként már februárban felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt – a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött – új START szerződésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×