Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Vlagyimir Putyin orosz elnök a lakossághoz intézett televíziós beszéde közben Moszkvában 2023. június 24-én. Putyin egységre szólított fel a belső árulással szemben és kemény fellépést helyezett kilátásba a fegyveres lázadók ellen, miután a Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg egységei legalább két helyszínen átléptek a megszállt ukrajnai térségekből Oroszország területére, és biztonsági szempontból kulcsfontosságú létesítményeket foglaltak el.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov

Vlagyimir Putyin aláírta az atomcsend-egyezmény ratifikációjának visszavonását

Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt.

Az orosz elnök csütörtökön aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. A CTBT-t egyelőre nem lépett hatályba, mert nem ratifikálta az ehhez szükséges elegendő számú állam.

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott CTBT-t 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea ezt nem tette meg.

Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt.

A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt először az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma fogadta el, majd október végén a felsőház is jóváhagyta, egyhangúlag. A dumában Vjacseszlav Vologyin házelnök a szavazást "válasznak nevezte az Egyesült Államoknak a globális biztonság fenntartására vonatkozó kötelezettségeihez való visszataszító hozzáállására".

Februárban Oroszország felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal 2010-ben aláírt, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződésben.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×