Jóváhagyta Kanadában az országos ügyekben ítélkező szövetségi bíróság az ország történetének legnagyobb jóvátételi megállapodását kedden: 23,4 milliárd dollár kártérítést kapnak azok az őslakosok és családjaik, akiket a gyermekjóléti rendszerben hátrányosan megkülönböztettek.
A per alapja az volt, hogy a kanadai kormányzat hosszú időn át alulfinanszírozta az őslakos gyerekek számára nyújtott szolgáltatásokat a nem őslakos gyerekekéhez képest. Bár az őslakos gyerekek a 14 év alattiak kevesebb mint 8 százalékát teszik ki az országban, a 2016-os népszámlálás szerint a gyermekvédelmi rendszerbe több mint felerészben ők kerülnek.
A szövetségi bíróság az őslakosok ügyét felkaroló aktivista, Cindy Blackstock által kezdeményezett többéves eljárás után hagyta jóvá a megállapodást, amely
mintegy háromszázezer őslakos gyermek és családjuk számára irányoz elő kártérítést.
A 23,4 milliárd dolláros kártérítés mellett a kanadai kormány szóvivője szerint a megállapodás 20 milliárd dolláros beruházást irányoz elő reformokra is.
Patty Hajdu, az őslakos népek helyzetéért felelős miniszter "történelmi jelentőségűnek nevezte ezt a napot Kanada számára". Hozzátette, hogy az őslakos szervezetek hozzájárulása ehhez a kérdéshez segít előbbre vinni Kanadát "a megbékélés útján".
Az elmúlt két évben, 2021 tavasza óta több mint ezer jeltelen sírt találtak az őslakosok egykori katolikus bentlakásos iskoláinak területén. A 19. század végétől az 1990-es évekig dokumentáltan mintegy 150 ezer őslakos gyermeket helyeztek el erőszakkal 139, ma már bezárt bentlakásos iskolában, elszakítva őket családjuktól, nyelvüktől és kultúrájuktól.
A katolikus egyházfő, Ferenc pápa 2022 nyarán Kanadában tett látogatása során "bocsánatot kért az ország őslakosai ellen elkövetett gonoszságért".
Cindy Blackstock 2007-ben a kanadai emberi jogi törvényszékhez is panaszt nyújtott be az őslakos gyerekek elleni faji megkülönböztetés elítélésére.
